Protestantizálódó amerikai katolikus egyház? – Kiadványunk nyomán készült exkluzív interjú

– Tudjuk, hogy a Vatikán nemcsak lelki, hanem politikai központ is, könyvét olvasva mégis meglepődünk, milyen küzdelem zajlik ott a hatalomért és a befolyásért.

– Így van, de a mai Vatikán megértéséhez kulcsfontosságú Ferenc pápa személyiségének és hátterének ismerete is. Ő igazi jezsuita, márpedig a jezsuita lelkületben mindig együtt él a spirituális és a politikai dimenzió. Ha csak lelki szempontból vizsgáljuk a pápa személyiségét, nem értjük meg társadalmi kérdésekben kifejtett álláspontját, és ez fordítva is igaz.

– Ez még nem olyan nagy újdonság, a pápa mindig is egyszerre volt a Vatikán államfője és a világ katolikusainak „lelki atyja”.

– Kétségtelenül így van, csakhogy a mai katolikus egyház egyik legfontosabb, ám a kívülállók számára talán nem mindig érzékelt törésvonala az egyházzal kapcsolatos felfogásról szól.

Sokan szeretnének olyan katolicizmust, amely csak a spirituális kérdésekkel foglalkozik és távol tartja magát a társadalmi kérdésektől.

Ezt Ferenc pápa határozottan ellenzi. A könyvemben sokat szereplő tehetős amerikai katolikusok számára például vallásuk társadalmi tanítása kimerül a gazdasági liberalizmusban. Sokat hivatkoznak II. János Pálra, pedig ezt a szemléletet ő is elutasította, hiába próbálták marxizmus-kritikájából levezetni a piac mindenhatóságának katolikus támogatását. A gazdag amerikai üzletemberek úgy gondolják, az egyháznak rendszerszinten nincs dolga a szegényekkel, az elesettekkel, rajtuk a jótékonykodás segít – a globális gazdasági rendszer meg úgy jó, ahogy van. Amikor XVI. Benedek, majd Ferenc pápa a piaci liberalizmust kritizálja, az nagyon zavarja ezeket a tehetős amerikai katolikusokat.

– Könyvében sokat emlegeti a szállodaiparban és pénzügyi szolgáltatásokban érdekelt Timothy Buscht, a Domino’s pizzahálózatból milliárdossá lett Tom Monaghant vagy a befektetési alapokat kezelő Frank Hannát. Miért lettek ők ennyire befolyásosak az amerikai katolikus egyházban?

– Ennek egyfelől történelmi oka van.

Az Egyesült Államok arculatát az alapításától meghatározta a protestantizmus, ahol a világiak hagyományosan fontos szerepet játszanak az egyházakban, s ez hatott az ottani katolicizmusra is.

Ráadásul, a hetvenes-nyolcvanas évektől a hagyományos liberális protestantizmus hanyatlott, megerősödtek az evangéliumi protestánsok, ők II. János Pál idején társadalmi és politikai kérdésekben szövetséget kötöttek az addig idegenkedve kezelt katolikusokkal – ez is növelte a világiak súlyát. A másik ok, amiért nőtt a gazdag adományozók súlya, a pénzügyekkel áll összefüggésben.

Az amerikai katolikus egyház rogyadozik a szexuális zaklatási perekben megítélt kártérítések súlya alatt. Képtelenek lennének a dollármilliókat kifizetni a katolikus üzletemberek adományai nélkül. Utóbbiak ezért egyre befolyásosabbak, mert az amerikai egyházra is igaz, hogy aki fizet, az rendelheti a zenét.

*

– Mennyire frusztrálják Ferenc pápát a világegyházon belüli ideológiai, hatalmi és személyi harcok?

– Nem hiszem, hogy fél a konfliktusoktól és nem is éreztem azt, hogy személyesen megérintik a küzdelmek. Ragaszkodik a spiritualitás és a politika már említett jezsuita egyensúlyához és ennek köszönhetően képes azonosítani, kikkel tud párbeszédet kezdeményezni és hogyan lehet feloldani bizonyos helyzeteket. Így tudta kezelni a Viganò-levéllel kicsúcsosodott amerikai konfliktust is, pedig egy időben olyan éles volt a helyzet, hogy a vatikáni folyosókon nyíltan beszéltek az amerikai katolikus egyház Rómától való elszakadásáról. Ezt a veszélyt úgy tudta semlegesíteni, hogy az amerikai püspököket figyelmeztette a kötelességükre és a keresztény hit ideologizálásának veszélyeire.

Az interjú teljes terjedelmében IDE klikkelve olvasható el.

Forrás és fotó: Válasz Online

Magyar Kurír