Püspöki szentmise a 110 éves kerepesi templomban

A szentmisén koncelebrált Pető Gábor kerepesi plébános és Frajna András nyugalmazott plébános.

Varga Lajos segédpüspök szentbeszédében kiemelte, hogy egy ilyen ünnep nagyon fontos az egyházközség életében, és hogy „ahol ekkora létszámú asszisztenciát tudnak felállítani, az egy igazán jól működő közösség”.

*

Kerepes ősi, középkori jellegű temploma a faluval átellenben, magas dombon állt, fallal körülvéve. A településnek 1702-ben már plébánosa volt. A 18. század elején mint a váradi káptalan birtokát tartották számon. 1729-ben Grassalkovich Antal vette meg, de végül a koronauradalomé lett.

Kerepest 1979-ben egyesítették Kistarcsával, Kerepestarcsa néven; majd 1994-ben a két település szétvált. Az első plébániaházat az 1702. évi Canonica Visitatio szerint Schleret Péter plébános építtette; az ennek helyébe Grassalkovich Antal által 1742-ben építtetett új templomot 1832-ben renoválták. A Historia Domus 1774-ben kezdődik. A templom titulusa Szent Anna. Az egyházközség elemi iskolát tartott fenn, két tanítóval.

A Szent Anna tiszteletére emelt jelenlegi római katolikus templomot 1910-ben kezdték építeni, miután a Kálvária-dombon álló templomot villámcsapás érte. Az építkezés a koronauradalom és a község lakosságának támogatásával, közreműködésével zajlott.

A szecessziós stílusjegyeket viselő templom tornya a felvidéki pártázatos reneszánsz formákat idézi. A templomban látható Mária a kisdeddel című márvány dombormű Somló Sári alkoltása, aki élete alkonyán az egykori Gombos-villában lakott, és a templom mecénásai közé tartozott. Említést érdemel továbbá a Jézus a keresztfán és a Jó pásztor, Jakobey Károly 1867-ben készült festményei.

Forrás: Váci Egyházmegye

Fotó: Csokonyi Imre

Magyar Kurír