A közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozó Püspökszentlászló elnevezését a legenda szerint Szent László királyról kapta, aki egy alkalommal ezen a vidéken, a Zengő rengetegében vadászott. A hagyomány szerint a bölényvadászat alatt hirtelen nagy vihar tört ki. A király a kíséretével együtt egy remetebarlangban húzódott meg. Hálából a szerencsés megmenekülésért az uralkodó kis kápolnát emeltetett a hegyoldalban élő remeték számára – ez az építmény lett a település alapja.
A ma is álló templomot 1797-ben gróf Esterházy Pál László pécsi püspök építtette a korábbi kápolna helyére, a közvetlenül mellette található késő barokk stílusú nyári rezidenciával együtt. 1898-ban Hetyey Sámuel püspök felújíttatta az épületet, és körülötte arborétumot létesített. A felújítási munkálatot néhány évvel később gróf Zichy Gyula püspök fejezte be, egybeépítve a kastélyt a mellette álló templommal. 1903-ban készült el új főoltára, amelynek képe a Szűz Mária előtt hódoló Szent Lászlót ábrázolja.
A templom főbúcsúját védőszentjének, Szent László királynak liturgikus ünnepén, június 27-én (vagy a legközelebb eső vasárnapon) tartják. Ezen a napon minden évben gyalogos zarándoklat indul az általában szabadtéri szentmisére a hosszúhetényi templomtól: lovasokkal, huszárokkal és zászlókkal kísérik az úton Szent László szobrát, melyet hagyományosan a falu László keresztnevű férfiai visznek.
A kastély melletti arborétum ma a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része. Nyolcvannégy fa- és cserjefajta található itt a világ minden részéből. A Pécsi Egyházmegye a kastélyt és környezetét pályázati és saját forrásból felújította; 2015-ben adták át a megújult kastélyt, amelynek része a zarándokház, valamint a kastély történetét bemutató tárlat és egy Mindszenty-kiállítás – annak emlékére, hogy 1955-ben Mindszenty József bíborost három hónapig tartották itt házi őrizetben. A kastély ma is az egyházmegye élő és használatban lévő egysége, lelkigyakorlatok színtere. Az arborétum és a kastély aktuális látogatási rendjéről ITT tájékozódhatnak.
A lelki feltöltődést szolgálja a Vácz Jenő által alapított, tavaly felújított Életrendezés Háza is, amely a jezsuita rend lelkigyakorlatos központja. Vácz Jenő atya 1982-ben költözött Püspökszentlászlóra, idős szerzetesnővérek lelkészeként kezdte meg szolgálatát, de örömmel állt rendelkezésre az elcsendesedni vágyók, lelkigyakorlatra ide érkezők számára, akiknek száma évről évre növekedett. Így a falu központjában álló plébániát alakították át lelkigyakorlatok céljára, amelyet folyamatosan bővítettek, alakítottak. Az Életrendezés Háza mögötti hegyoldalon vezető Mária-ösvény 2015-re készült el Kertészfi Ágnes üvegtervező iparművész és Novotny Béla építész közös tervei alapján. A körsétányon kialakított, üvegkompozíciókkal jelölt nyolc stáció Mária életének eseményeit állítja középpontba.
„A fűből ismertem föl a teremtés egész dinamizmusát. A fű ugyanis a maga szerénységével igen nagy értéke földünknek: a színe megnyugtató! Minden fűszál egyúttal egy kis vegyi üzem, amely oxigént fejleszt; étel is az állatoknak, a kérődzők tejet készítenek belőle, de pázsitos, puha, mindig megújuló szépségű szőnyeg is a fű. Mennyi jó van a fűben, ami sejteti a Teremtő végtelen gazdagságát! Az én figyelmemet az ragadta meg, hogy a szerény kis fű a maga csöppnyi életében azon dolgozik, hogy ezt a fűnyi jót értéket magvacskákba építse bele, kalásznyi magkészletbe, és ha készek ezek a magok, akkor számolás nélkül, nagy bizalommal szórja szét környezetében, felhasználva a szelet, az arra járó élőket, hogy füvesítsen, szépítsen, gazdagítsa a világot a maga módján. Ez a dinamizmus, ez az ajándékozó, közlő jóság, ez a szeretet ragadott meg a fűnél.” (Vácz Jenő)
Az írás teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: Pécsi Egyházmegye
Fotó: Asztalos Gábor, Loósz Róbert, Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria