Pusztítani könnyű, építeni nehéz – Ökumenikus imádságot tartottak Ukrajna békéjéért

Az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború kitörésének harmadik évfordulójához kapcsolódóan annak a helynek a közelében gyűltek össze az emlékezők, ahol a nyilasok 1944. december 27-én a Dunába lőtték Salkaházi Sárát Bernovits Vilmával, valamint az általuk mentett zsidó lányokkal, asszonyokkal együtt.

Két ukrán édesanya tanúságtételével kezdődött a megemlékezés. Katyerina Alenyina Kijevből menekült el kislányával a háború kitörésének másnapján. Budapesten, a Máltai Szeretetszolgálat által biztosított szállón lakik, pszichológusként ukrán gyerekek beilleszkedését segíti heti néhány órában. Bár ez nem elég a megélhetésükhöz, hálás, hogy befogadták, békében élhet, és barátokra talált.

Olga Novikova 2022 májusában lányával és két macskájukkal Szeverodonyeckből érkezett Budapestre, hányatott út során. Dialízisre szoruló vesebeteg volt, a Sant’Egidio közösség tagjai várták az állomáson, és gondoskodtak róla, a barátaivá váltak. Személyesen nem tudott jelen lenni a mostani rendezvényen, mert tavaly év végén új vesét kapott, és még tart a rehabilitációs időszak. De fontosnak tartotta megüzenni: „Nagyon hálásak vagyunk barátainknak, a magyaroknak és Magyarországnak. Úgy tűnt, hogy azok után, amit átéltünk, soha többé nem tudunk majd mosolyogni. De

Magyarország igazi otthonnak bizonyult számunkra, meleg, gondoskodó, szeretetteljes! Megváltozott az életünk! Nincsenek szavak a hálánk kifejezésére. Ám más ukrajnai családok számára a háború sajnos folytatódik. Nagyon szeretném, ha a világ nem feledkezne meg erről!”

A Sant’Egidio közösség Fiatalok a békéért mozgalma nevében Saxon Hunor az Ukrajnában szenvedő kortársaikra hívta fel a figyelmet, akiktől a háború elragadja a jövőt. Meg hallanunk a kiáltásukat, az ő hangjuk is figyelmeztet minket arra, hogy

a békét itt, egymás között kell elkezdenünk. Felelősek vagyunk egymásért! Példát kell mutatnunk egymásnak és azoknak, akik a mi jövőnkért felelősek

– hangsúlyozta.

Szőke Péter, a Sant’Egidio közösség budapesti felelőse köszöntötte az egybegyűlteket, különös szeretettel ukrán barátaikat. Mint mondta, Ukrajna két rossz lehetőséggel kénytelen szembenézni: magára hagyják, megalázzák nemzeti méltóságában, szuverenitásában, vagy még nagyobb vérveszteség árán egy elhúzódó, kilátástalan háborúban él tovább. Az erő és az erőszak kultuszának korában élünk – figyelmeztetett. – Aki az erőt bálványozza, az megveti a gyengéket, és megveti a nemzetközi jogot, a közjót is. Dietrich Bonhoeffer evangélikus lelkészt idézte, aki ezt írta a nácik börtönéből 1942-ben: „A történelmet csak a kiközösített, meggyanúsított, meggyalázott, bántalmazott, magatehetetlen, elnyomott emberek szemszögéből lehet megérteni.” Aki tehát az áldozatok, a gyengék oldalára áll, az nem tévedhet.

„Nincs időnk félni, mert másoknak kell segítenünk” – idézte Szőke Péter ukrán barátaikat a Sant’Egidio közösségből, akik szolidaritással, az otthonukat, szeretteiket elvesztett emberek megsegítésével válaszolnak a háborúra.

Nem igaz, hogy tehetetlenek vagyunk: mindannyian kézművesek lehetünk a béke műhelyében

– buzdított. Kérte, hogy imádkozzunk a beteg Ferenc pápáért, a meggyötört Ukrajnáért és a békéért, ahogy ő mindig kéri tőlünk.

Végül Mihályi Anikó elmondta József Attila Tél című versét, mert – mint elhangzott – a költészet átvezet bennünket a prófécia, az imádság világába. A menet ezután fehér lufikkal, a békét több nyelven hirdető feliratokkal, csendben elindult az Egyetemi templom felé, ahol Székely János szombathelyi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottságának elnöke vezetésével ökumenikus imádságot tartottak Ukrajna és az egész világ békéjéért.

Jézus szava radikális, igényes és gyönyörű – kezdte szentbeszédét Székely János püspök, miután felolvasta Lukács evangéliumának erre a vasárnapra előírt szakaszát, amely arra buzdít: szeressétek ellenségeiteket, legyetek irgalmasok. A béke fejedelmének szavai ezek – hangsúlyozta –, aki nem hadsereg élén, hanem szamárháton vonult be Jeruzsálembe. A szeretetben titokzatos építő erő van, mondta Nietzschét cáfolva, aki szerint az ellenségszeretet gyengeség és őszintétlenség. Szeretetből lettünk, szeretetre születtünk, ez a legőszintébb énünk.

Pusztítani könnyű, építeni nehéz. A háború pusztítása nemzedékeken keresztül öröklődik. Amit a gyűlölet tönkretesz, azt nehéz begyógyítani az irgalom vizével.

Milyen messze van a világ attól, hogy hallgasson a Mester tanítására, aki arra inti Pétert, hogy tegye vissza hüvelyébe kardját, mert aki kardot ragad, kard által vész! Tanulnia kellene ennek a világnak Krisztustól.

A püspök felidézett egy képet: egy vulkán peremén az ember egyik kezében olaj, a másikban víz van, s nem mindegy, melyikkel él. A ruandai háború előtt a rádióból olyan szavak hangzottak a tuszik megsemmisítéséről, amelyek a konfliktusban csak olajat jelentettek a tűzre. Ezzel szemben nekünk a béketeremtőktől kellene tanulnunk, mondta Székely János, emlékeztetve Szent Ferenc, Gandhi, II. János Pál pápa és a kevésbé ismert Rani Maria nővér alakjára.

A szerzetesnővér Indiában a szegényeket védelmezte, 1995-ben bérgyilkosokkal megölették. Gyilkosát Rani Maria szintén szerzetes lánytestvére és édesanyja is meglátogatta a börtönben, majd amikor szabadult, ők várták a börtön kapujában, hazavitték, megvendégelték. Samandar Singh bocsánatot kért a tettéért, új emberré lett, s attól kezdve maga is a szegényeket szolgálta.

Lépjünk a béke királyának nyomába, aki arra hív: szeressétek ellenségeiteket, legyetek irgalmasok!”

– zárta prédikációját Székely János püspök.

Ukrajnán kívül is nagyon sok hadszíntér van ma a világon, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Mozambik, a két Szudán és még továbbiak. E területek békéjéért, a háború és a terrorizmus áldozataiért is szólt a fohász. Egyenként felsorolták a háborútól, erőszaktól szenvedő országokat, és gyerekek, fiatalok ünnepélyesen gyertyát gyújtottak értük.

Ezt követően a testvéregyházak képviselői – Lackner Pál evangélikus lelkész, nyugalmazott tábori püspök; Gonda László református lelkész, Daniel Culbertson anglikán diakónus, Dmitro Szidorenko ukrán ortodox pap – mondtak könyörgéseket, majd ukrán és magyar nyelven is elhangzott a Miatyánk imádság.

A szertartás végén az ukrajnai Sant’Egidio közösség számára gyűjtöttek adományokat, amelynek tagjai maguk is szenvednek a háborútól, de számos módon segítik a menekülteket, a szegényeket.

„Az imádság az Úrhoz száll, de jel az emberek előtt is, hogy nem törődünk bele a háborúba, az erőszakba” – hangsúlyozta búcsúzásként Szőke Péter.

Fotó: Merényi Zita

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír