Ranolder-díszalbum – Érsekségi ékességek (33.)

Kultúra – 2022. január 2., vasárnap | 14:02

A Veszprémi Főegyházmegye kiemelt feladatának tekinti a hitből fakadó kultúra, kulturális értékek gondozását, méltó bemutatását, ezért Érsekségi ékességek címmel sorozat indult a főegyházmegye honlapján. Ezúttal az úgynevezett Ranolder-díszalbumot ismerhetjük meg.

A veszprémi érsekség könyvtára 47932-es raktári szám alatt őrzi az úgynevezett Ranolder-díszalbumot, amelyet püspökké szentelésének negyedszázados jubileuma alkalmából a veszprémi székeskáptalan ajándékozott a főpásztornak.

Ranolder János 1806. május 16-án született Pécsen. Középiskolai tanulmányait szülővárosában, a ciszterci szerzetesek gimnáziumában végezte mindvégig kitűnő eredménnyel. 1824-ben nyert felvételt a Pécsi Egyházmegye kispapjai közé. Teológiai tanulmányait a pesti egyetem hittudományi fakultásán végezte, 1829-ben szentelték pappá. A bécsi Augustineumban 1830-ban avatták doktorrá. Ezt követően a szentírástudomány és a keleti nyelvek tanáraként működött a pécsi papnevelő intézetben, majd 1840-ben a pesti tudományegyetem oktatója lett. 1845-ben pécsi kanonoki kinevezést kapott, 1846-tól a pécsi szeminárium elöljárójává nevezték ki. Jelentős tudományos művekkel gazdagította szaktudományát. Szepesy Ignác püspök vezetése mellett részt vállalt a Szentírás magyarra fordításában. Hermeneuticae biblicae generalis principia rationalia christiana et catholica. Selectis exemplis illustrata usibus auditorium exhibet című munkáját számos országban tankönyvként használták.

1850. május 12-én szentelték veszprémi püspökké. A 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni nehéz időkben vette vállára az egyházmegye kormányzásának feladatát. Bölcsességének és bátorságának köszönhetően számos papját tudta megvédelmezi a megtorlástól.

Püspöksége idején a nevelés- és oktatásügy előmozdításán fáradozott, papjai figyelmét is felhívta az ifjúság valláserkölcsi nevelésének fontosságára. Korát megelőzve felismerte a nőnevelés fontosságát, és hét leánynevelő intézetet alapított. Veszprémben az oktató és nevelő munka mellett szegénygondozást és betegápolást végző irgalmas nővéreket telepített le és gondoskodott ellátásukról. A vincés nővérek vezetésére bízott egy-egy leányiskolát Veszprémben, Pápán, Keszthelyen, Kaposváron, Budán, Pesten, Tapolcán. Veszprémben 1860-ban nyitotta meg kapuit az angolkisasszonyok Sancta Maria Intézete, amelyet szintén Ranolder János építtetett. A tanügyet számos egyéb adományával is támogatta. 1857-ben létrehozta a Ferenc József-alapot, amelynek évi kamatát szegény papok, női szerzetesrendek és szegény tanítók segélyezésére fordította.

Az egyházmegye templomaira és plébániaházaira is nagy gondot fordított. Rendkívüli szociális érzékenység jellemezte, kortársai a szegények, elesettek, betegek gyámolítójaként tiszteleték. A gazdasági élet fellendítésén is fáradozott. Szorgalmazta a szőlészet fejlesztését és a selyemhernyó-tenyésztés meghonosítását. Figyelme és gondoskodása mindenre kiterjedt. Nemcsak az egyházmegyéjében előforduló gondokat, bajokat orvosolta, hanem az ország sorsát is szívén viselte. Az egész társadalom szellemi és anyagi jótevője volt.

E nagy formátumú főpap tiszteletére készült jubileumi album Budapesten, Morzsányi József díszműkészítő műhelyében. A reneszánsz stílusú művet a legkiválóbb művészek munkái díszítik. A festményeket Rauscher Lajos, Székely Bertalan, Keleti Gusztáv készítették. A fémmunkák ifj. Lehmann Gyula és Ausim Ede szaktudását dicsérik. A címoldalon olvasható ajánlás után a püspök portréját csodálhatjuk meg, majd részletes életrajza következik. A kéziratos album következő oldalán a káptalan tagjait a barokk székesegyházzal és a püspöki palotával ábrázoló képben gyönyörködhetünk. Az Árnyas liget, koszorus lombos erdő kezdetű dicsőítő himnusz zengi el Ranolder püspök számtalan jótéteményét. A következő festmény Ranoldert mint a Ferenc József Alapítvány létrehozóját mutatja be. Majd hét kép következik a nőnevelés céljára építtetett nagyszerű épületekről. Az albumot a Fényben ragyog az Úr oltára kezdetű üdvözlő költemény zárja le.

Ranolder János 1875. szeptember 12-én bekövetkezett halála után jubileumi albuma a veszprémi székeskáptalan tulajdonába került. A díszművet az 1878-as párizsi világkiállításon a nagyközönség is láthatta, ugyanis a Vallás és Közoktatási Minisztérium elsődleges célja volt a magyar oktatásügy intézményeinek bemutatása.

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Veszprémi Főegyházmegye; Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

  • Kultúra
    Székesegyházi könyvkölcsönzési feljegyzések a 15. század végéről – Érsekségi ékességek (32.)
  • Kultúra
    A veszprémi Feltámadt Üdvözítő- (Károly-) templom – Érsekségi ékességek (31.)
  • Kultúra
    Calepinus 1605-ben kiadott tizenegy nyelvű szótára – Érsekségi ékességek (30.)
  • Kultúra
    A veszprémi káptalan püspökválasztó oklevele – Érsekségi ékességek (29.)
  • Kultúra
    A veszprémi Margit-rom – Érsekségi ékességek (28.)
  • Kultúra
    A veszprémi székesegyház énekkarának története az 1700-as évek végén – Érsekségi ékességek (27.)
  • Kultúra
    A Veszprémi Hírlap – Érsekségi ékességek (26.)
  • Kultúra
    A veszprémi „egyetem” első említése – Érsekségi ékességek (25.)
  • Kultúra
    A városlődi Szent Mihály-templom – Érsekségi ékességek (24.)
  • Kultúra
    Az éjjeli őrök éneke – Érsekségi ékességek (23.)
  • Kultúra
    Fényképalbum a székesegyház 1910-es újraszenteléséről – Érsekségi ékességek (22.)
  • Kultúra
    A Veszprém város középkori egyházas helyeit említő oklevél – Érsekségi ékességek (21.)
  • Kultúra
    A veszprémi Szent István- (ferences) templom – Érsekségi ékességek (20.)
  • Kultúra
    Elenchus, a veszprémi székesegyház kottatára – Érsekségi ékességek (19.)
  • Kultúra
    Kéziratgyűjtemény közel 1800 Miatyánkkal – Érsekségi ékességek (18.)
  • Kultúra
    A veszprémi püspök királyné koronázó jogát biztosító oklevél – Érsekségi ékességek (17.)
  • Kultúra
    A veszprémi Szent Imre-templom – Érsekségi ékességek (16.)
  • Kultúra
    A veszprémi székesegyház zenei élete a 18–19. században – Érsekségi ékességek (15.)
  • Kultúra
    A veszprémi főszékesegyház történelmi kottatára – Érsekségi ékességek (14.)
  • Kultúra
    A veszprémi székeskáptalan birtokainak 1082-re keltezett összeírása – Érsekségi ékességek (13.)
  • Kultúra
    A veszprémi Szent Anna-kápolna – Érsekségi ékességek (12.)
  • Kultúra
    A veszprémi székesegyház ének- és zenekarának megszervezése – Érsekségi ékességek (11.)
  • Kultúra
    Marcus Annaeus Lucanus: Pharsalia – Érsekségi ékességek (10.)
  • Kultúra
    Guden vitéz adománylevele – Érsekségi ékességek (9.)
  • Kultúra
    A veszprémi Gizella-kápolna – Érsekségi ékességek (8.)
  • Kultúra
    A veszprémi székesegyház zenei élete a 17–18. században – Érsekségi ékességek (7.)
  • Kultúra
    A veszprémi érseki palota barokk könyvtárterme – Érsekségi ékességek (6.)
  • Kultúra
    Gizella királyné koronája – Érsekségi ékességek (5.)
  • Kultúra
    A veszprémi Szent György-kápolna – Érsekségi ékességek (4.)
  • Kultúra
    A veszprémi templomok harangjai – Érsekségi ékességek (3.)
  • Kultúra
    Veszprémi Érseki Könyvtár – Érsekségi ékességek (2.)
  • Kultúra
    Szent István adománylevele a veszprémi püspökség számára – Érsekségi ékességek (1.)