Régi-új barátok a Székelyföldön: ferences és pálosok

Székelyföldön a legrégebbi és legmélyebb hagyománya a ferences rendnek van. A piaristák csak a közelmúltban, 2007-től telepedtek le a térségben, Csíkszeredában vannak jelen. 2014. január 26-án pálos szerzetesházat avattak Hargitafürdőn. Székelyudvarhelyen a mallersdorfi szegény ferences nővérek női szerzetesrendje működik.

A katolikus egyház szerzetesrendjeinek közös vonása az evangéliumi tanácsok vállalása, a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség fogadalma által – mondta a honlapnak Urbán Erik csíksomlyói ferences szerzetes, aki szerint a szerzetesrendek korunkban is megtalálják feladataikat: a mai szerzetesrendek olyan élet-, munka- és imaközösségek, amelyeknek tagjai napjaink gondjaival foglalkoznak.

„Annak ellenére, hogy nem itt születtem, mégis meggyőződésem, hogy a Székelyföldhöz hozzátartozik a ferences szerzetes. Nem hiába neveznek bennünket népnyelven barátoknak: a ferences barátja volt a népnek, nemcsak az öröm napjaiban, hanem a nehéz időkben is” – hangsúlyozta Urbán Erik. A Kisebb Testvérek Szent István királyról elnevezett rendtartományának jelenleg tíz kolostora működik Erdélyben, kilenc az erdélyi főegyházmegye területén (Csíksomlyón, Székelyudvarhelyen, Szárhegyen, Esztelneken, Kolozsváron, Désen, Szászsebesen, Déván, Brassóban) és egy a szatmári egyházmegyében (Kaplonyban). A rendtartománynak nem egészen 50 örökfogadalmas tagja van, akiknek nagyobb része felszentelt pap, kisebb része pedig laikus testvér. 2013 novemberében a betegsége és idős kora miatt Csíksomlyóra áthelyezett 85 éves páter Tarziciusz helyére fráter Szilveszter és Sebestyén testvér, valamint Zoltán terciárius került Esztelneken, a kolostor fennmaradásával Háromszékben is megőrződik a ferences szellemiség.

Elsősorban pasztorációs feladatokat látnak el azokon a helyeken, ahol jelen vannak, emellett a rendtartomány szociális tevékenységet is folytat: Désen szórványkollégiumot működtet, Székelyudvarhelyen fiúkollégiumot, emellett  pedig erejükhöz és idejükhöz mérten besegítenek a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gondozásában lévő gyermekek vallásos nevelésébe, illetve ugyancsak ferences testvér vezeti a Szent Erzsébet Társulást Marosvásárhelyen, amely család típusú, bensőséges hangulatú otthont jelent árva, félárva és elhagyott gyerekek számára.

A székelyföldi kolostorok célkitűzései és sajátos tevékenységei között Urbán Erik kiemelt helyen említette a csíksomlyói kegyhely őrzését, pasztorációját, a zarándokok fogadását, a lelki támasz nyújtását, mert nemcsak a pünkösdi búcsú idején van forgalom a kegyhelyen, hanem év közben is sokan elzarándokolnak ide. Minden hónap első szombatján több mint ezer zarándok érkezik a Mária-köszöntőre, több százan végzik el a szentgyónásukat, mély áhítattal imádkozzák a rózsafüzért, majd gyertyás körmeneten vesznek részt a kegytemplom előtti téren – hangsúlyozza Erik testvér.

Az atya a rend ifjúságpasztorációs tevékenységéről szólva elmondta, hogy a kolostori tevékenység mellett a ferencesek szervezik Csíksomlyóra a közel száz fiatal részvételével zajló Ferences Ifjúsági Zarándoklatot (FerIZa) –, a kegyhelyre érkezik és onnan indul a Ferences Biciklis Zarándoklat (FerBiT) is, a Szent Ferenc Iskolája gyerektábort is Csíksomlyón szervezik meg sok száz gyermek részére.

A másik szerzetesrend, a pálosok feladata Isten országát hirdetni azok számára is, akik kikapcsolódni mennek a hegyekbe, hogy a pihenők is tudják tartani a kapcsolatot az egyházzal, lehetőségük legyen gyónni, szentmisén részt venni, ez az  újonnan alapított hargitafürdői Szent István pálos kolostor hivatása – mondta a felvidéki származású Balla Barnabás atya, aki kiemelte: rengeteg segítséget kaptak és kapnak Darvas Kozma József csíkszeredai plébánostól, címzetes esperestől, aki egyik kezdeményezője volt a pálos rend visszatelepítésének, és aki jelenleg is nagyon sokat tesz törekvéseik népszerűsítéséért.

morfondir.ro/Magyar Kurír