Rekviemmel emlékeztek a katyńi mészárlás áldozataira Szegeden

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Katyńban kivégzett lengyel mártírokra emlékezve a dóm mellett felállított keresztnél Karol Biernacki, a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja elmondta, 1940. március 5-én adta ki a szovjet államvezetés Sztálinnal az élen a rendeletet, melynek értelmében lemészárolták a fogságba esett lengyel katonatiszteket, rendőröket, értelmiségieket, több mint húszezer embert. A konzul úgy fogalmazott, Sztálinék nem véletlenül döntöttek a népirtásról, ezzel a független lengyel állam újjáépítését akarták megnehezíteni.

Ezt a keresztet nemcsak a lengyel áldozatok emlékére emeltük, nemcsak azért, mert az Isten ember iránti tökéletes szeretetének a jele, és nem is csak azért, mert a kereszt a szenvedés jelképe, hanem azért, hogy aki elmegy a kereszt előtt, álljon meg egy pillanatra, s gondolkozzon el azon, hogy mi a népirtás – hangsúlyozta Karol Biernacki. Az emlékezők mécsesekkel és egy-egy szál fehér rózsával rótták le kegyeletüket.

A fogadalmi templomban Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mutatott be szenmisét.

Ezt követően Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete szólt az egybegyűltekhez. Elmondta, a művészet képes bennünk felszínre hozni azokat az érzéseket, amelyek segíthetnek a tragédia feldolgozásában. Hozzátette, Lengyelország és Magyarország történelmében számos kisebb-nagyobb Katyń rejlik, és bizonyára ezért is viszonyulnak a magyarok érzékenyen a lengyel tragédiához.

Jacek Olbrycht, a lengyel kulturális minisztérium főigazgatója is kifejezte háláját, amiért Szegeden rekviemmel emlékeznek a katyńi népirtásra.

Talán nincs a világon másik nép, amely úgy meg tudná érteni a lengyelek történelmét, sorsát, mint a magyar – fogalmazott Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára. – Nincs talán másik két ország, amely hasonlóképpen szakíttatott három részre, az egyik 150, a másik 123 évig. Ezért a lengyel függetlenség napján Magyarország az a pont, ahol a leginkább megértik, mit jelent a nemzeti függetlenség.

Rétvári Bence különleges alkalomnak nevezte a Katyńi requiem ősbemutatóját, hiszen a műben egy magyar zeneszerző jeleníti meg a zene nyelvén azt, amit a lengyelek számára nemzeti tragédiájuk jelent. Az államtitkár kitért arra is, hogy a két népet történelmi sorsuk mellett összeköti az erős hit is mint nemzetmegtartó erő.

Ahogy minden totális diktatúra, úgy a szovjet diktatúra sem akart mást a katyńi vérengzéskor, mint megtörni a nemzet gerincét. Nemcsak megfélemlíteni, hanem megsemmisíteni azokat az embereket, akik független, szabadon gondolkodó, jogállami Lengyelország alapjait képezhették volna – fogalmazott Rétvári Bence. Emlékeztetett, nem lehetett sírhelye ezeknek az embereknek, nem kaphattak végtisztességet, beszélni sem lehetett róluk, akárcsak a magyar hősökről 59 évvel ezelőtt, 1956. november 4-e után, a forradalmat követő napokban.

A beszédek után felcsendült Király László zeneszerző és Polner Zoltán költő Katyńi requiem című műve a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus, valamint két szólista, a szoprán Somogyvári Tímea Zita és a bariton Andrejcsik István előadásában, Gyüdi Sándor vezényletével.

Forrás: SZEGEDma

Fotó: Gémes Sándor/SZEGEDma

Magyar Kurír