Rendszeres magyar szentmisék lesznek a moldvai Pusztinán

Nyisztor Tinka úgy fogalmazott, „magyar misét hoz a Jézuska” Pusztinában (Pustiana); a kezdeményezőknek sikerült megállapodniuk a magyar nyelvű misék rendszeresítéséről a helyi pappal, de egyben aggodalmának is hangot adott amiatt, hogy a pusztinai misét a bákóival egy időben kell tartani, és ez megosztja majd a magyar misékre járó híveket.

Felidézte: július 23-án audiencián fogadta a pusztinai magyar misék szorgalmazóit Iosif Păuleț jászvásári megyéspüspök, és nyitottságot tanúsított a kérésük ügyében. Heti rendszerességű magyar misét ígért, és azt mondta, hogy a misék időpontját, a szervezési részleteket helyben beszéljék meg. Egyetlen kikötése az volt, hogy a magyar mise ne a vasárnapi nagymise időpontjában legyen. A püspök azt kérte, vitassa meg a kérdést a helyi egyházi tanács, és miután ez a testület meghozza a szükséges döntéseket, írásban válaszol a pusztinai küldöttségnek.

Az egyházi tanács augusztus 4-én ült össze, és többségi szavazással elfogadta, hogy – egyelőre havonta egyszer – magyarul misézzenek Pusztinán.

Nyisztor Tinka elmondta: azóta sem kaptak válaszlevelet a jászvásári püspökségről, de amikor a plébánosuknál, Anton Diacunál érdeklődtek, kiderült, hogy ő már szeptemberben eligazítást kapott, és a püspök megszabta, hogy a pusztinai magyar misét minden hónap utolsó vasárnapján 13 óra 30 perces kezdettel, éppen a bákói magyar misék időpontjában kell tartani.

Anton Diacu pusztinai plébános a Krónika megkeresésére elmondta: az ő kérésére halasztották év végére a rendszeres magyar misézés bevezetését, mert érezte a feszültséget a faluban a kérdés kapcsán. Most azonban a házszentelés jó alkalom arra, hogy minden családdal beszélgessen, mindenki véleményét meghallgathassa. Vannak ugyanis olyanok, akik hevesen ellenzik a magyar liturgia bevezetését.

„Meg akarom nyugtatni a közösséget, hogy senkinek semmi baja senkivel, de mindenkinek jogában áll olyan nyelven hallgatni a liturgiát, amilyen nyelven akarja. Senki számára nem lesz kötelező a magyar misére jönni. Vasárnaponként a három román nyelvű mise mellett havonta egyszer egy negyedik mise is lesz, ez pedig magyarul” – idézte a lap a plébánost.

Arra a kérdésre, hogy mi indokolja a pusztinai mise rászervezését a bákóira, Anton Diacu elmondta: ezt a döntés a püspöki tanács hozta, hogy ugyanazon a napon, ugyanabban az időpontban legyen, és „ki-ki dönthesse el, hogy melyik misét választja: a bákóit vagy a pusztinait”.

Arra a kérdésre, hogy felkészült-e a magyar misékre, a plébános elmondta: négy éven át Szatmárnémetiben szolgált káplánként, és magyarul is misézett. Hozzátette: nem tökéletes a magyartudása, de elboldogul a feladattal. Anton Diacu azt mondta, emellett különleges, ünnepi alkalmakon is tartanak magyar misét. Ezek közül az első január 7-én, a madéfalvi vérengzés évfordulóján lesz. A magyarok ugyanis ezt követően telepedtek Moldvába.

A moldvai katolikus egyházi vezetők évtizedeken át mereven elzárkóztak a magyar misék bevezetésétől. Ez idő alatt kihalt az a generáció, amely nem beszélt románul. A Krónika felidézte: Pusztinában az 1990-es években és a 2000-es évek elején vendégpapok tartottak házaknál magyar miséket az egyházi ünnepeken, a magyar szertartásokat nem engedték be az egyetlen, Szent István királynak felszentelt moldvai katolikus templomba.

2002 és 2004 között a jászvásári zsinat zárórendezvényén nyilvánosan is felolvasták a pusztinai magyar misékre vonatkozó kérést. Ennek az lett a következménye, hogy 2006-tól kivételes alkalmanként a templomban is misézhettek magyarul. Ha magyar turistacsoportok érkeztek a faluba, és pap is volt velük, a vendégek tarthattak magyar misét. Ezeket az alkalmakat nyilván a helyi közösség is magáénak érezte.

2013-ban történt újabb előrelépés. Ekkortól rendszeressé vált, hogy a bukovinai Kacsikán (Cacica) a Nagyboldogasszony-búcsú előtti napon zarándokmisét tartanak Pusztinában, amelyre más csángó falvak hívei is ellátogattak. Az augusztus 14-i zarándokmiséket rendszeresen magyarországi püspökök celebrálták magyar nyelven. Szintén 2013-ban engedték meg az egyházi elöljárók azt is, hogy a Nyisztor Tinka által vezetett Szent István Gyermekei imacsoport péntekenként 15 órától a templomban gyülekezzen, és ott magyar nyelven végezzenek keresztutat. Ezeken az imákon azonban a pap nem vesz részt.

A Krónika szerint Ferenc pápa erdélyi látogatása is hozzájárult ahhoz, hogy a helyi egyházi vezetők megértőbben viszonyuljanak a magyar identitásukat mindmáig megőrző moldvai csángó hívekhez. Pár hónappal a katolikus egyházfő romániai látogatása előtt, 2019 januárjában engedélyezte a püspökség, hogy Bákóban tartsanak havonta egy magyar misét a moldvai csángóknak.

Forrás: MTI

Fotó: Lambert Attila (archív, Bákó)

Magyar Kurír