Május 21-én negyedik alkalommal mehetett el néhány fiatal egy közeli lovas tanyára, ahol várta őket Mogyoró, egy gyönyörű és engedelmes fjord póni, és a gazdája, a lovasterápiát végző Szegediné Szabó Zsuzsanna.
Örömteli társaság érkezett, három fiatal gondozott, akik nem először jártak itt. Nánai Norbi visszahúzódó alkat, mesélik róla, hogy először nehezen szánta rá magát, de most már bátran felül a nyeregbe, és egy kis bizonytalanság után szemmel láthatóan egyre vidámabb, egyre komfortosabban érzi magát a magasban. Gondozója, Sajti Tünde úgy látja, hogy azóta a társaival való kapcsolatban is nagyobb az önbizalma.
Rácz Gyulus magabiztosabban üli meg a lovat, miután türelmesen kivárta a sorát máltai dolgozó édesanyja, Ráczné Moskovicz Julianna mellett, aki a siketvakok nyelvén, érintéssel beszélget vele. Nagy örömet okoz neki a lovaglás, látszik a testhelyzetén, hogy gyakorlott.
Zita eddig csendes szemlélő volt, szereti simogatni, etetgetni az állatokat, most először pedig ki is próbálta a lovaglást: kacagva ült fel a pónira, mintha mindig is ezt csinálta volna, és rögtön jelezte, hogy indulhatnak. Szegediné Szabó Zsuzsanna ugyanis nagyon figyel a terápiában részt vevők minden mozdulatára, egy lépést sem tesz addig, amíg meg nem bizonyosodik arról, hogy készek rá. Nyugodt lélegzésre buzdítja őket, együtt keresik meg a kényelmes testtartást. „Nem megyünk sehová, amíg nem kapunk repülési engedélyt” – mondja megnyugtatóan.
Főként szabadidős lovaglással foglalkozik, a lovasterápia-tanfolyamot a viselkedési és tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek miatt végezte el. Szívesen vállalta a Máltai Szeretetszolgálat nappali ellátójának fiataljait, hiszen nemcsak a képesítése van meg hozzá, hanem – és szerinte ez a legfontosabb – itt van Mogyoró, aki tökéletesen alkalmas a feladatra. Barátságos, nyugodt az egész foglalkozás alatt, némi makacssága csak akkor nyilvánul meg, amikor a jól végzett munka után a jutalomfalatként hozott répát kéri lábdobbantásokkal, és azok nem érkeznek elég gyorsan, vagy földre hullanak a darabkák.
Terapeutájuk nagyon örül, mennyire látványos fejlődést lát a fiatalokon. A lovasterápia bizonyítottan javítja a mozgáskoordinációt, erősíti az önbizalmat, a kommunikációs készségek fejlődését, hozzájárul a testi-lelki egyensúly megteremtéséhez – mindez már néhány alkalom után látszik is a fiatalokon. Közösségi élmény is, összeköti őket: drukkolnak egymásnak, kölcsönösen biztatják egymást, hogy ne féljenek.
A tanyán sétálgatni is nagy élmény, vannak bárányok, kenguruk, a kis vödörben előre elkészített répadarabokkal meg lehet etetni a csíkos kis mókusokat, a törpekecskéket, az alpakkákat, a pónikat. Kicsit bizonytalan volt a program, mert esőt ígért a meteorológia, de szerencsére reggel csodálatosan sütött a nap, és a lelkes csapat elindulhatott a várva várt foglalkozásra. Úgy látszik, így volt fentről is eltervezve, mert amint a végén autóba szálltak, nagy cseppekben esni kezdett.
Az Adományozz.hu rendszerén keresztül folyamatosan zajlik a gyűjtés, a fiatalok addig tudják folytatni a terápiát, amíg kitart az adomány. Nyár végéig mindenképpen szeretnének járni.
Szöveg: Thullner Zsuzsanna
Fotó: Mocsári Anna
Forrás: Magyar Máltai Szeretetszolgálat
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria