Ekkor a Régi magyar orgonák című hanglemezkiadvány, illetve a hangszer zenetudományi dokumentációja részeként Lehotka Gábor orgonaművész előadásában lemezfelvételt készítettek.
A magyarországi orgonaállomány egyik legrégebbi darabjaként számontartott, nemzetközi műtárgykatalógusokban is feltüntetett műemlék orgona több szempontból is egyedülálló és különleges. Hazánkban ez az egyetlen olyan barokk pozitív, amelynek játékasztala eredetileg is merőleges a homlokzati sípmezőre (a többi hasonló hangszer „hátuljátszós” vezérlési megoldással készült); valamint a felsőörsi orgonához (1745) hasonlóan a Dóczy-kápolna orgonája is rövid, tört mélyoktávos billentyűzettel rendelkezik (az alsó oktáv „Fisz” és „Gisz” billentyűi középen megtörve két-két hangot [Fisz= D és Fisz; Gisz= E és Gisz] szólaltatnak meg). Több más érdekessége mellett ennek az orgonának a kottatartó állványán egy 18. századi Tantum ergo himnusz számozott basszussal lejegyzett sorát találhatjuk meg. Ennek az orgonának a mixtura regisztere ma ebből az időszakból az egyetlen olyan magyarországi sípsor, amely ilyen repetálási pontokkal (g; - c2) és általában kvintrepetálással rendelkezik.
A legutóbbi beavatkozás óta eltelt csaknem fél évszázad során az orgona megszólaltathatatlan állapotba került. A most megkezdett felújítás során a műhelybe szállítást követően sor kerül a részben deformálódott és szakszerűtlenül hangolt ónsípok helyreállítására, a házilagos kivitelben szerelt, szekrény melletti fúvómotor és az ezzel összefüggésben épített szélcsatorna felszámolására, új motor szekrénybe építésére, a teljes hangszer tisztítására, rovar- és gombakártevők elleni megelőző védelmére, a billentyűzet restaurálására, a játékmechanika beállítására, a regisztermechanika restaurálására, a szelepszekrény felújítására, a fasípok dugóinak bőrözésére, új szélcsatornák készítésére és az eredeti ékfúvó berendezés rekonstrukciójára. Ezt követően az orgona a historikus temperálás szerinti hangolást és intonálást kap. A Győri Egyházmegye megbízásából a restaurálási és rekonstrukciós munkákat a Soproni Orgonaépítő Kkt. szakemberei, Szabó András és Szarka György orgonaépítő mesterek végzik.
Forrás: Győri Egyházmegye
Szöveg: Maróti Gábor
Fotó: Gervasoni Eszter és Maróti Gábor
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria