Roska Tamás visszaadta lelkét Teremtőjének

Roska Tamás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem PPKE Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja, a celluláris hullámszámítógép architektúrájának megalkotója, a hazai bionikai képzés megteremtője fiatalok generációit indította el a világszínvonalú kutatómunka felé. Tudományos tevékenységét számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el.

Emberi nagylelkűségét, szerénységét, a jó ügyért való lelkesedését és a diákokért való fáradhatatlan törődést hagyta ránk örökül – szerepel a PPKE Rektori Hivatala gyászhírében.

Roska Tamás 1940-ben született Budapesten. 1964-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett kitüntetéses diplomát, 1973-ban a műszaki tudomány kandidátusa, majd 1982-ben a műszaki tudomány doktora fokozatot szerzett.

1964-től 1970-ig a Műszeripari Kutató Intézetben, 1970-től 1982 elejéig a Távközlési Kutató Intézetben, 1982 óta az MTA SzTAKI-ban dolgozott. 1985 óta az Analogikai és Neurális Számítógépek Kutatólaboratórium vezetője volt. A nemlineáris dinamika, a mesterséges „neurális” áramkörök és az analogikai celluláris hullám számítógépek, újabban a sokezer processzoros celluláris hullám számítógépek problémáival foglalkozott. A SZTAKI Tudományos Tanácsának elnöke volt.

1989 óta évente, sok évig több hónapra, a Kaliforniai Berkeley Egyetem meghívott vendégkutatója volt. Társfeltalálója az első programozható analogikai celluláris szuperszámítógép elvnek, valamint a CNN bionikus szemnek. Az analogikai celluláris számítógép számítástechnikai infrastruktúrájának teljesen új rendszerét munkatársaival az MTA SZTAKI-ban dolgozták ki.

1993 elején Hámori Józseffel létrehozták a Neuromorf Információs Technológia interdiszciplináris doktori programot, amely később kiegészülve a Csurgay Árpád vezette nanotechnológia programmal, majd a Prószéky Gábor vezette nyelvtechnológia programmal és több más területtel a Pázmány Egyetem Információs Technológiai Karán önálló, interdiszciplináris műszaki tudományi Doktori Iskolává vált.

Szakterületének vezető folyóiratában az elmúlt 15 év egyik legtöbbet idézett kutatója. Több mint száz nemzetközi tudományos közleményére közel háromezer hivatkozás történt, a legtöbbet idézett négy dolgozatára több mint kétezer.

1989/90-ben a Veszprémi Egyetemen megszervezte a Műszaki Informatika szakot, 1998-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen pedig az Információs Technológiai Kart. A kar alapító dékánja volt 1998 és 2006 között, ezt követően a kar pro-dékánja és a Doktori Iskola vezetője volt.

2006-ban a Semmelweis Egyetem és a Pázmány Egyetem közös szervezésében megalapították a Molekuláris Bionika új, multidiszciplináris alapszakot, melynek szakfelelőse volt. A szak ez év szeptemberében indult, amely Európában az első ilyen alapszak.

Gábor Dénes-díjat (1993), Kalmár László-díjat (1993), Szentgyörgyi Albert-díjat (1994), Széchenyi-díjat (1994) kapott. 1999-ben a Pro Renovanda Cultura Hungariae nagydíját kapta, 2000-ben megkapta az Institute of Electrical and Electronic Engineers (IEEE) Third Millenium Medal és az IEEE Circuits and Systems Society Golden Jubilee Medal kitüntetéseket, 2002-ben elnyerte a Bolyai-díjat.

1992-ben az IEEE (Institute of Electrical and Electronic Engineers) fellow-vá, 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, majd 1998-ban rendes tagjává, 1993-ban az Academia Europaea (London) tagjává, 1994-ben az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia (Salzburg) tagjává választotta, 2001-ben a Veszprémi Egyetem honoris causa doktorává avatta, 2008-ban a Budapesti Műszaki Főiskola díszpolgára lett. Ózd város díszpolgára.

Magyar Kurír