A Rota Romana dékánja szerint elfogadhatatlan a Ferenc pápát számonkérő bíborosok eljárása

Walter Brandmüller nyugalmazott kuriális érsek, Raymond Leo Burke amerikai érsek, a Szuverén Máltai Lovagrend lelki patrónusa, Carlo Caffarra nyugalmazott bolognai érsek és Joachim Meisner nyugalmazott kölni érsek – amint arról korábban beszámoltunk – levélben arra kérték Ferenc pápát, reagáljon az Amoris laetitia kezdetű apostoli buzdítás nyomán támadt helyzetre. A négy bíboros értékelése szerint bizonytalanság alakult ki a hívek körében, különösen az apostoli buzdítás 8. fejezetét illetően, amely az újraházasodottak lehetséges szentáldozásáról szól. Mivel nem kaptak választ Ferenc pápától, novemberben nyilvánosságra hozták levelüket. A sajtónyilvánosság elé tárása előtt néhány nappal a szentatya magánkihallgatáson fogadta Burke bíborost.

Pio Vito Pinto, a házassági ügyekben is illetékes Rota Romana dékánja szerint a négy bíboros eljárása elfogadhatatlan. Nem maga a Ferenc pápához írt levél, hanem az a lépés, hogy a szentatya válasza híján a bíborosok közzétették levelüket. „A pápa tanácskozhat bíborosaival, de rákényszeríteni egy állásfoglalásra nem elfogadható” – véli Pinto. Az Apostoli Szentszék fellebbviteli bíróságának vezetője szerint a négy bíboros nem testület, amelynek bármilyen jogosítványa lenne. Ellenkezőleg, mint bíborosok kötelesek még teljesebb hűségre a pápával. A pápa az egység megtestesítője, és ebben a bíborosoknak támogatniuk kell őt, nem akadályozni. „Milyen alapon teszik fel kérdéseiket? Az, hogy bíborosok, nem elég. Természetesen tehetnek fel kérdéseket a pápának, de az, hogy válaszra kötelezik, és közzéteszik az egész ügyet, botrány” – mondja Pinto.

A média feltételezésére, miszerint a négy bíboros mögött egy szélesebb elégedetlenkedő csoport állna, Pinto a tényekkel válaszol: „Ferenc pápa a házasság és család ügyében kérdőívvel fordult a világegyház plébániai közösségeihez, és ezt követően egymás után egyedülálló módon két szinódust hívott össze ebben a témában. Az első szinódus abszolút többséggel, a második kétharmados többséggel fogadta el azokat a pontokat, melyeket a négy bíboros most megtámadott. Sok türelemre van szükség, és Ferenc pápa nem gyakorol nyomást. Az Amoris laetitia esetében sem. Néhány püspök ezt nehezen fogadja el, mások süketnek tettetik magukat. A pápa azonban senkit nem kényszerít és senkit sem ítél el.” Pinto imára és nyugalomra buzdít. „Az egyháznak egységre, és nem falakra van szüksége” – idézte a szentatyát.

A média azzal vádolta az ügyben Pintot, megfenyegette a négy bíborost, hogy a szentatya megfoszthatja őket címüktől. A dékán visszautasította a vádakat. Habár a pápának lenne rá lehetősége, de „azt mondtam, Ferenc pápa számomra az irgalmasság világítótornya, akinek végtelen a türelme. Ő egyetértést szeretne, de nem kényszerből”. Pinto szerint Ferenc pápa álláspontja nemcsak az egyház tanításával van teljes összhangban, de a 20. századi elődei által képviselt tanítással is, mely időszak X. Piusztól kezdve kiemelkedő pápáival az egyház aranykora volt.

Pinto érsek végül hangsúlyozta, véleménye szerint Ferenc pápa közvetve már válaszolt a négy bíborosnak az olasz püspöki konferencia lapjának, az Avvenirének a szentév lezárásának előestéjén adott interjújában, amikor azt mondta: „Némelyek […] csak fekete-fehérben gondolkodnak, jóllehet az élet folyásában a dolgokat meg kell egymástól pontosan különböztetni.”

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió német nyelvű szerkesztősége; Katholisch.de; Zenit.org

Magyar Kurír