A háromnapos programon Oana és Radu Capan, a Kolozsvár-Szamosújvári Görögkatolikus Egyházmegye Evangelizációs és Katekézis Irodájának munkatársai tartottak előadásokat. A résztvevők az egyes témákat az elméleti megközelítés mellett a magánéletből vett példákon keresztül vitatták meg.
A táborban Matieș Marin karánsebesi plébános és Ciocian Călin nándorhegyi plébános mutatott be szentmisét.
Az egyik előadás a kiégés témáját érintette, melynek tünetei a krónikus fáradtság, munkaképtelenség, alkalmatlanság érzése. Személyes megoldás lehet rá az ima, az elmélkedés, a lelki tanácsadás, a gyónás és a szentáldozás.
A kiégés elkerülése, leküzdése érdekében megvizsgálhatjuk lelkiismeretünket az alábbi kérdések segítségével: összehasonlítom-e magam, képességeimet, eredményeimet másokkal? Hajlamos vagyok-e eltúlozni a negatívumokat? Az a benyomásom, hogy minden csak tőlem függ? Mindent én akarok-e irányítani? Erős a lelki életem? Odafigyelek-e az alvásra, az egészségre, a táplálkozásra? Sportolok-e? Vannak-e világosan megszabott határok a munkámban? Ismerem-e képességeim és kitartásom határait? Vannak-e jó barátaim, akik felelősségre vonnak? Úgy érzem, hogy nem értékelnek vagy alulértékelnek? Van-e jó lelkivezetőm, mentorom? Túl magasak az elvárásaim (esetleg mások elvárásait feltételezve)? Úgy érzem, hogy alulfizetett vagyok? Kötelességből teszem-e, amit teszek, vagy kedvtelésből? Hiszem-e, hogy azt teszem, amit az Úr elvár tőlem? (A válaszoknak kiegyensúlyozottnak kell lenniük. Ha például látva azt, hogyan cselekszenek mások, arra törekszem, hogy javítsak a saját cselekedeteimen, akkor az jó; ellenben ha látom, mit tesznek mások, és ez demoralizál engem, akkor van valami, amin változtatnom kell.)
Talán a kiégés egy jel az Úrtól, talán egy betegség, amit kezelni kell, talán irányváltásra vagy gondolkodásmód-váltásra van szükség, vagy talán csak a kitartás próbája.
Egy másik előadó a gyermekek hitben való neveléséről beszélt. Elhangzott: bár nincs olyan recept, amely garantálja a sikert, vannak bizonyos hozzáállások, bizonyos cselekedetek, amelyek segítenek: szeretetteljes kapcsolat a gyermekekkel, nem kizárva a határozottságot; a gyermekeknek tudniuk kell, hogy az otthon egy feltétel nélküli menedékhely, ahol nyíltan kimondhatják a véleményüket, és feltehetik az őket foglalkoztató kérdéseket; fontos, hogy a szülők ne háborodjanak fel, bármilyen kérdésről legyen is szó, hanem válaszoljanak, amennyire csak tudnak. A szülők tegyék fel a kérdést: Milyen a mi hitünk? A hitünk az életünk? És azt adják át gyermekeinknek, amit élnek. Minden család vegyen részt egy olyan családos csoportban, ahol a gyermekeknek lehetőségük van arra, hogy más olyan családokat is lássanak akik megélik a hitüket. Adjanak lehetőséget a gyermekeknek, hogy segítsenek másokon, hogy bekapcsolódjanak az egyházi tevékenységekbe.
A tábort Tari M. Böbe, a temesvári schönstatti nővércsalád tagja szervezte.
Bővebb beszámoló ITT olvasható.
Forrás és fotó: Temesvári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria