Salvador Dalí két ábrázolása a keresztre feszített Krisztusról

Salvador Dalí 1904-ben látta meg a napvilágot a spanyolországi Madridban. A szürrealizmus mesterét különleges, néha furcsának is nevezhető festményei tették közismertté. Már fiatal korában kiemelkedett tehetségével, így felvételt nyert a madridi San Fernando Képzőművészeti Akadémiára. Művei a kor pszichoanalitikus fejlődési útvonalát követik, amelyek segítségével kivetíti az álmok és a tudatalatti világát. Leghíresebb festményének Az emlékezet állandósága tekinthető.

Dalí nemcsak a festészet, de a szobrászat és a filmművészet iparában is otthonosan mozgott. A második világháború hatására Dalí alkotóstílusa fokozatosan eltávolodni látszott a szürrealizmus irányvonalától, és előtérbe kerültek munkásságában a vallás és a tudomány témakörei. A következőkben életének ezen időszakából szeretnénk két festményt közelebb hozni az olvasókhoz.

Salvador Dalí Keresztre feszítés című festményének keletkezése 1951-re datálható. A mű különlegessége, hogy Jézus Krisztust egy lebegést sugalló, perspektivikusan különleges nézőpontból ábrázolt kereszten látjuk. A mű inspirációjául Keresztes Szent János látomása szolgált. A kompozíció, bár egyszerű, erőteljes dinamizmust és mélységet közvetít a néző felé. Jézus alakját különböző fényhatásokkal emeli ki a művész, amely misztikus hangulatot kölcsönöz az alkotásnak. A szögek hiánya arra enged következtetni, hogy itt egyszerre van jelen a megdicsőült és a szenvedő Krisztus. A jelenet bal oldalán látható Szent János apostol alakja, de helyébe bárki beléphet. Nyugodt áhítatba merülése arra hívja a nézőt, hogy csatlakozzon hozzá Krisztus szemlélésében.

Keresztes Szent János Krisztusa

Salvador Dalí Krisztus keresztre feszítését ezen alkotásán Keresztes Szent János írásaiból ihletődve alkotta meg. Különössége a szokatlan perspektíva, amely felülnézetből ábrázolja a jelenetet. Krisztus halála így nem csupán egyszeri pillanat a történelemben, hanem megfoghatatlan valóság, örökös jelenlét. Nem csupán a halál jelenítődik meg itt, hanem egyúttal a halál és az élet közötti átmenet. Ezzel együtt az ürességben lebegő kereszt Krisztus megváltó cselekedetének egyetemességét is bemutatja. Az erőteljes fény-árnyék kontraszt fokozza a kompozíció drámaiságát.

A festmény alsó részén egy táj tárul elénk, ahol egy csónak és két emberi alak is kirajzolódik. A csónak szintén egyetemes szimbólum. Nemcsak Krisztus Egyházát jeleníti meg, hanem az ökumené jelképe is. Az ember az apostol, akit Jézus kiválasztott, és aki lehet a ma élő Krisztus-követő is. Összességében Dalí ezen festménye azt hirdeti, hogy Krisztus megváltó cselekedete mindenkinek szól.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér írásai nyomtatott formában a Vasárnap 2025/12-es, illetve 13-as számában jelentek meg.

Forrás és fotó: Romkat.ro (1, 2)

Magyar Kurír