Santo Gangemi szerbiai apostoli nuncius a húsvéti szent háromnapot Szabadkán ünnepelte

Santo Gangeminek, a Szentszék belgrádi nunciusának látogatása az egyházmegye hívei és papsága számára is rendkívüli jelentőséggel bírt. Látogatásának fő eseményei elsősorban a szentmisékhez és szertartásokhoz kapcsolódtak.

Az olajszentelési szentmisén Fazekas Ferenc egyházmegyei kormányzóval és közel nyolcvan egyházmegyés lelkipásztorral ünnepelt együtt, majd az úrvacsora szentmiséjén, a lábmosás szertartásán fiatalok lábát mosta meg, nagypénteken a rossz idő miatt a városi kálváriára tervezett keresztút helyett a Jézus Feltámadása templomban szólt a hívekhez, buzdítva őket arra, hogy a feltámadás bennük is történjen meg. Nagyszombaton felkereste a Könnyező Szűzanya egyházmegyei kegyhelyét, a szentkutat, ahol kifejezte örömét és óhaját, hogy a helyiek vegyék fel a kapcsolatot a siracusai Könnyező Szűzanya-kegyhellyel. Később felkereste a Josephinum papi otthont, elbeszélgetett a nyugállományban lévő papokkal, köztük Pénzes János püspökkel, majd felkereste a Miasszonyunkról nevezett Bácskai Nővéreket is. Találkozott Jézus sírjának őrzőivel, ez a szolgálat térségünkben igazi kuriózumnak számít.

Nagyszombaton este a húsvéti vigílián mondott szentbeszédében az apostoli nuncius kifejtette: ha Betlehem éjszakáján „az Ige testté lett” (Jn 1,14), a sötétségben, amely a keresztre feszített testét rejti, az elszenvedett fájdalmában Isten visszatér, hogy kimondja az utolsó szót, az élet szavát, amely legyőzi a halált, a gonoszt és a bűnt; a remény szava arra emlékeztet bennünket, hogy Isten szeretete az egyetlen, amely minden emberi szenvedésre megoldást nyújt, és egy jobb élet üzenetévé alakul át.

Ezen az éjszakán ráébredünk, hogy csak Neki van egyetlen és utolsó szava a mi éjszakáinkra.

„Nekünk, mint azon asszonyoknak, három szó válik feladattá ezen a húsvéton, és minden alkalommal, amikor Jézus szenvedésének, halálának és feltámadásának misztériumát ünnepeljük.

Emlékezni: Sürgős és talán soha nem látott szükség, hogy elgondolkodjunk az üdvösség tapasztalatán. A kapott javakra való emlékezés és a gonosztól, mindenekelőtt az eredendő bűntől való megszabadulás megnyit minket a megtérésre, és megerősíti a bizalmunkat Istenben, akit nem lehet becsapni, és aki nem csap be.

Visszatérni: Az asszonyok »gyorsan elhagyták a sírt, és siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak«. Elhagyták a halál, a gyász és a könnyek helyszínét, és visszatértek azokhoz, akik ismerték és szerették Jézust. Sürgősen magunk mögött kell hagyni a kilátástalanság és a keserűség helyeit, visszatérnünk és követnünk a feltámadás nyomdokait, vagyis azt az utat, amelyet Jézus értünk járt és velünk együtt akar járni.

Hirdetni: »Az asszonyok siettek, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak.« Nem lenne húsvét, ha nem hirdették volna. Ne feledjük: a húsvéti vigília szertartása pontosan azzal az üzenettel kezdődik, hogy Krisztus feltámadt, és hogy a világosság legyőzte a sötétséget. Feltehetjük magunknak a kérdést: a mai társadalmunkban a sok ránk zúduló hír mellett nem hiányzik-e ez az egyedi és nélkülözhetetlen hirdetés, a remény és az élet üzenetének a hirdetése?”

Szabadkai tartózkodása során Gangemi érsek találkozott a város polgármesterével, Stevan Bakićcsal, a városi képviselő-testület elnökével, Pásztor Bálinttal és Kern Imre alpolgármesterrel, valamint Pásztor Istvánnal, a tartományi képviselőház elnökével. A nuncius a találkozók után méltatta a város és az egyházmegye vallási és nemzeti sokszínűségét, és a különböző felekezetek egymás mellett élését példaértékűnek nevezte. A Pannon RTV-nek adott interjújában kiemelte: „A Szentszék követeként úgy szeretném végezni a munkámat, hogy folytatódjon a jó kapcsolat a szerbiai vezetéssel, amely több mint száz éve, pontosan 1920 óta tart. A prioritásunk tehát folytatni a párbeszédet az államvezetéssel, együtt dolgozva az ország jólétéért.”

„Ezen az éjszakán, amikor hazatérünk, ha szükség mutatkozik rá, erősítsük meg a tudatot, hogy nem valami vak sors, sem a természeti elemek fejlődésének gyümölcsei vagyunk, hanem az Istentől vagyunk szeretve, akarva és teremtve, aki tőlünk soha nem tartotta vissza irgalmas kezét; az Atyától, aki akkor is szeretett minket, amikor hátat fordítva neki hűtlenné lettünk hozzá, és aki nem tagadott meg tőlünk semmit, mindvégig szeretett, egészen az emberi logika által elképzelhetetlenig” – mondta Santo Gangemi apostoli nuncius, a szabadkai székesegyházban megtartott húsvéti vigílián elhangzott szentbeszédében, április 8-án. 

Gangemi érsek szabadkai látogatását húsvétvasárnap fejezte be, az ünnepi szentmisén apostoli áldást osztott, amely teljes búcsúval jár.

Forrás: Illés Hajnalka/Szabadkai Egyházmegye 

Fotó: Kovács Attila, Kovács Ákos

Magyar Kurír