A húsz éve alapított elismerés díjátadó ünnepségén Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke helyett idén Freund Tamás neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke köszöntötte a meghívottakat a kuratórium nevében.
„Ma este olyan embereket ünneplünk, akik a legmagasabb szinten jelenítik meg az elhivatottságot, a kreativitást és innovációt, az értékteremtő emberi elme csodálatos képességét” – hangsúlyozta Freund Tamás a gálaesten, amelyen jelen volt Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége; Pintér Sándor belügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Lantos Csaba energiaügyi miniszter, Áder János és Schmitt Pál korábbi köztársasági elnök, valamint Plácido Domingo operaénekes is.
Az MTA elnöke köszöntőjében örömtelinek nevezte, hogy 2023-ban több jelölés érkezett a Prima Primissima díjra, mint bármelyik előző évben. Hozzátette: az elismerés nemcsak a díjazottakat illeti, hanem azokat is, akik támogatták, segítették őket, és hisznek abban, hogy a tehetség és az elkötelezettség kibontakoztatása által valamennyien hozzájárulhatunk közös jövőnk építéséhez. A díjazottak nem csupán szakmai sikereikkel tűnnek ki, de példát és új utakat is mutatnak az ifjabb generációnak.
„Ez az ünnep egyúttal arra a felelősségre is emlékeztet bennünket, hogy ápoljuk és támogassuk a tehetséget, segítsük a következő generációkat az álmaik megvalósításában” – fogalmazott az MTA elnöke, hozzátéve, hogy az eseményen jelen lévő vállalkozások támogató tevékenysége nem csupán felelősségérzetüket példázza, hanem egyúttal befektetést is jelent a társadalom gazdagabb és egészségesebb jövőjébe.
„Legyen ez az este emlékezetes mindannyiunk számára, és ne felejtsük el, hogy a tehetség, az elszántság és a közösségi összefogás ereje mindig elvezet a sikerhez” – zárta köszöntőjét Freund Tamás.
A gálaest műsorában a megelőző évek Junior Prima, Prima és Prima Primissima díjasai, valamint korábbi Megyei Prima díjasok léptek fel.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői.
Magyar építészet kategóriában Ferencz Marcel építész, egyetemi tanár; magyar képző- és iparművészet kategóriában Lukácsi László üvegszobrászművész; magyar oktatás és köznevelés kategóriában Katz Sándor középiskolai matematika–fizika szakos tanár; magyar tudomány kategóriában Kiss L. László fizikus, csillagász; magyar irodalom kategóriában Kontra Ferenc író, költő, műfordító, szerkesztő vehette át a Prima Primissima díjat.
Magyar ismeretterjesztés és média kategóriában az M4 Sport televíziós sportcsatorna kapta az elismerést. Magyar sport kategóriában Faragó Tamás olimpiai-, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, mesteredző; magyar népművészet és közművelődés kategóriában Gőz László harsonaművész, a Budapest Music Center alapítója és vezetője; magyar zeneművészet kategóriában Sapszon Ferenc karnagy; magyar színház-, film- és táncművészet kategóriában pedig Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró vehette át az egyenként 15 millió forinttal járó elismerést.
Az ugyancsak 15 millió forinttal járó közönségdíjat Hollerung Gábor karmester, karvezető kapta.
Sapszon Ferenc Kossuth- és Liszt-díjas karnagy zenészcsaládban született. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett karnagyi diplomát 1977-ben. Öt kórust vezetett, köztük a két olimpiai bajnok kórust, az 1978-ban általa alapított Jubilate leánykart és az 1996-ban szintén általa életre hívott Cantate vegyeskart.
1988-ban megalapította Magyarország első 12 évfolyamos kórusiskoláját. A Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolának azóta is művészeti vezetője és karnagya. A nemzet művésze szerint a kodályi hagyományokat őrző kórusiskola érték- és gyermekközpontú nevelő iskola, ahol a zene nyújtotta „napi katarzis” nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gyerekek teljes emberré váljanak. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zenei bizottságának elnöke, és Ferenc pápa látogatásakor a zárómise zenei felelőse volt.
Forrás: MTI
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria