A nagyérsek hosszú és őszinte párbeszédben válaszolt a különböző kérdésekre, és bejelentette, hogy hamarosan fogadja Ferenc pápa. A főpásztor beszélt a Szentatya és Kirill pátriárka kubai találkozójáról és közös nyilatkozatukról, az ezt követően kialakult megdöbbenésről, valamint a vitákról, kiemelve, hogy előremutató eseményről van szó, amely kiindulási pont és nem lezárás.
Végre – ezt ismételgette Sevcsuk nagyérsek, látva, hogy a pápa és a pátriárka megölelik egymást. Az ukrajnai görögkatolikus egyház szinódusának vezetője ezzel a vallomással kezdte az újságírókkal folytatott hosszú beszélgetést.
Ez az ölelés valóban szent dolog. Az ilyen találkozók mérföldkövek az egyház ökumenikus útja során – mondta. – A Szentlélek ismeretlen távlatokat nyitott meg, arra késztetve, hogy lépjük túl emberi korlátainkon. Tehát pozitív eseményről van szó, ahogy a közös nyilatkozat is az összességében, még ha egy ilyen hosszú szövegben nehéz is mindig világosan fogalmazni.
Sevcsuk nagyérsek nem titkolta el ugyanakkor az Ukrajnában kialakult megdöbbenést és fájdalmat sem. Jónak találta a „létezési jog” elismerését az egyházi közösségek számára, és rámutatott, előrelépést jelent a szövegben a kifejezés: „joguk van híveikről bárhol gondoskodni”, hisz ez eddig nem volt megengedett. A főpásztor hangsúlyozta, nem kell senkitől kérni a görögkatolikusok egyházi létezéshez való jogát, egyedül Isten dönt erről.
Az igazság megértését nehezíti ugyanakkor a kevésbé világos megfogalmazás az uniatizmus kérdése kapcsán, illetve az „egyházi közösség” kifejezés általános értelmű használata, pontos utalás nélkül az ukrán görögkatolikus egyházra. A modern ökumenikus teológia terminológiájában ezt a kifejezést ugyanis azokra a keresztény közösségekre használják, amelyek nem őrizték meg az apostoli folytonosság teljességét. Mi viszont integráns részei vagyunk a katolikus szeretetközösségnek – emlékeztetett Sevcsuk nagyérsek.
Kiemelte továbbá, hogy vitát váltott ki a közös nyilatkozatban az Ukrajnában zajló háború értelmezésének és bemutatásának módja is. Ma már nem is nagyon beszélnek róla, pedig továbbra is tart és drámai helyzetet jelent 45 millió ember számára.
Mindennap vannak halottak, sebesültek, az orosz katonák behatolnak az ország területére, és nehézfegyvereket szállítanak oda. Nem polgári konfliktusról van szó, hanem idegen agresszióról, ami viszont nem jelenik meg a nyilatkozatban – hangoztatta a nagyérsek. – A Szentatya később világossá tette, mert kijelentette, hogy találkozott az orosz és az ukrán elnökkel. Ez szép és megnyugtató, mert a pápa azt mondta: „Beszéltem velük, és kértem, hogy fejezzék be, és kössenek békét!”
Azzal kapcsolatban, hogy az ukrán népet megbántotta a nyilatkozat, Szvjatoszlav Sevcsuk hangsúlyozta: „Megértem az emberek érzéseit, ezért képviselem hangjukat, hogy ne csak egymás közt sajnálkozzunk miatta. A Szentatya meg kell, hogy ismerje ezeket az érzéseket. A pápa azt mondta, hogy tiszteletben tartja ezeket az érzéseket és azt, hogy az ukrán nép sokat szenved a háború miatt. És ez talán megakadályozza abban, hogy megértse ezt a prófétai gesztust.”
Nekünk, pásztoroknak azonban az a felelősségünk, hogy megértessük a dolgokat és hogy bennünket is megértsenek. Ha a pápa által megtett prófétai lépések a Szentlélek műve, akkor gyümölcsöket hoznak – mondta a nagyérsek.
A beszélgetésből az derült ki, hogy a történtek után fel kell tenni a kérdést: „Milyen lépéseket kell megtenni az egység útján, amelyet Isten akar az Ut unum sint kezdetű dokumentumban?”
Alapvető fontosságú a párbeszéd az igazságban, amit békés és a geopolitikai befolyásoktól mentes stílusban kell folytatni, odafigyelve a veszélyre, hogy esetleg a vallást politikai eszközként használják fel. A keresztények csak akkor kezdhetnek el párbeszédet folytatni, meghallgatni egymást és kölcsönösen megbocsátani egymásnak, békét kötni, előrehaladni a teljes és látható egység felé, amikor függetlenek a geopolitikától, az időleges hatalomnak való alárendeltségtől és e világ hatalmasainak őrületétől – emelte ki Szvjatoszlav Sevcsuk.
Szeretetközösségre és együtt haladásra van szükség – hangsúlyozta a kijevi nagyérsek. – Ukrajnában az együttműködés szintje sokkal előrehaladottabb, mint ahogy azt gondolják. Mindenesetre a munka elindulhat az Egyházak és Vallásos Szervezetek Pánukrán Tanácsában, de mindig figyelembe kell venni, hogy a „találkozásban” milyen gazdagság rejtőzik, és sosem kell félni tőle.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria