Sevcsuk ukrán érsek segélykiáltása: Ne hagyjatok minket magunkra!

„Imádkozunk, hogy az Úr hallja meg a kiáltást, amely a vérző ukrán földről az ég felé száll. Kérjük, hogy a világ ne hunyjon szemet az ukrán nép sebei és szenvedése fölött” – ezt a felhívást tette közzé Szvjatoszlav Sevcsuk ukrán görögkatolikus nagyérsek egy évvel az orosz invázió kezdete után. A február 20-án, hétfőn olasz újságírók egy csoportjával folytatott online beszélgetés során a következőket mondta: „Azt is kérjük a világtól, hogy ne fáradjon bele ebbe a témába. A háború fájdalma gyakran eltűnik az újságokból, már nem kerül be a hírekbe. Ugyanez történt 2014-ben, amikor az orosz invázió megkezdődött.”

Reméljük, hogy népünk kiáltása nem merül feledésbe, és akik hallanak minket, nem maradnak közömbösek, mert megtapasztaltuk, hogy a hazugság és a közöny valóban öl, sőt népirtáshoz vezet.”

A kijevi nagyérsek áttekintette mindazt a szolgálatot, amelyet az Egyház a lakosság érdekében végzett a háború egy éve alatt. Harkivban például, az orosz hadsereg által legsúlyosabban támadott városok egyikében, a határtól 40 kilométerre, a görögkatolikus székesegyház előtt naponta háromezer embernek osztanak élelmiszert és segélyt. De az egész országban ezt teszik. „Minden egyes egyházközségünk szociális ellátóközponttá vált. Büszke vagyok a püspökeimre és papjaimra, a férfi és női szerzeteseinkre – mondta. – Elkeseríti ugyan őket, hogy végtelen számban végzik a temetési szertartásokat, civil és katonai áldozatok temetését, de az

Egyház ma a remény kicsiny fénye. Ez a keresztény szolidaritás, ez a szeretet és ez az Úrba vetett teljes bizalom adja meg nekünk a remény lehetőségét.”

A világ nagy diplomatáinak asztalán számos békejavaslat fekszik. Egyesek a megszállt ukrán területek felszabadítására szólítanak fel. Mások kompromisszumról és tárgyalásokról beszélnek. „Amikor ezeket a vitákat hallgatom – vallja a nagyérsek –, fájdalom tölt el, mert számunkra, az Egyház számára nem területről, hanem emberekről, a híveinkről van szó.” Sevcsuk emlékeztet arra, hogy

Ukrajna területének 17 százalékát megszállta az orosz hadsereg, és hangsúlyozza, hogy ezeken a területeken már nincsenek katolikus papok. Néhányukat elűzték, másokat be is börtönöztek.

Beszélt a két hős redemptorista papról – Ivan Levickijről és Bohdan Heletáról –, akiket tavaly november 16-án tartóztattak le Bergyanszk városában. „Száz napon keresztül mindennap kínzásoknak voltak kitéve. Semmilyen tárgyalás, diplomáciai eszköz, semmilyen párbeszéd nem tudta enyhíteni a két pap fájdalmát. A fájdalom egyre nő.”

A háború által a görögkatolikus egyháznak okozott sebek „listáján” ott van az a pap és szerzetesnővér a harkivi exarchátusból, akik humanitárius segélyek szállítása közben súlyosan megsérültek. A Megtestesült Ige Kongregációjának egyik közössége egy megszállt városban él: „Nem mondhatom meg, hogy hol, mert ezzel veszélybe kerülhet az életük.”

Nem tudják gyakorolni a szolgálatukat, illegalitásban élnek, de ott maradnak és imádkoznak.

Tizenhét görögkatolikus templomot rongáltak meg és romboltak le, sok templomot elhagytak a megszállt területeken. A donyecki székesegyházban a karácsonykor és vízkeresztkor bemutatott szertartások, január közepe óta nincs már senki.

Joe Biden amerikai elnök a minap elment Kijevbe, az ukrán fővárosba. Az utolsó pillanatig titokban tartott látogatásra a Majdan téri forradalom kilencedik évfordulóján, az orosz invázió kezdete után egy évvel került sor. Sevcsuk érsek nem titkolja elégedettségét.

Az orosz hadsereg – jegyzi meg – szó szerint halálra ítélt minket, de a szolidaritás, amelyet ezek a látogatások jeleznek, reményt ad arra, hogy ezt a halálos ítéletet nem hajtják végre,

hogy képesek leszünk nemcsak túlélni, hanem meg is védeni magunkat, és egy szabad és demokratikus országot építeni.”

A görögkatolikus érsek felhívással fordul a világ Ukrajnába utazó vezetőihez, akik között ott van Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is:

Ne hagyjatok minket magunkra, ne hagyjatok el.”

És felidézi: „Egy évvel ezelőtt, ezekben az órákban minden diplomáciai képviselet elhagyta Kijevet. Maguk az amerikaiak is felszólították minden honfitársukat, hogy hagyják el Ukrajna területét. Egy évvel ezelőtt, február 24-én csak

két diplomáciai képviselet maradt Kijevben: Visvaldas Kulbokas érsek, apostoli nuncius és a lengyel nagykövet. Mindenki más elmenekült.

Egy évvel később nemcsak hogy mindannyian visszatértek, hanem még az Egyesült Államok elnöke is eljött.”

„A fegyverek bevetése azt mutatja, hogy a modern társadalom nem képes a háború megelőzésére és megállítására.” Az érsek beszélt az Ukrajnába történő fegyverszállítás kérdéséről is, mely a politikai viták középpontjában áll, és felidézte, 2021 végén már előre látták, hogy a háború réme közeleg: „Számos intézmény figyelmét próbáltam felhívni erre a veszélyre, de sajnos sem a nemzetközi jog mechanizmusai, sem a diplomáciai eszközök, sem maga a tárgyalásos párbeszéd nem tudta megakadályozni ezt a tragédiát. Az egész világ tehetetlennek érzi magát ma ezzel a vak, abszurd és szentségtörő háborúval szemben.”

A fegyverek használatával kapcsolatban az érsek megjegyzi: „Egyelőre azt látjuk, hogy az orosz hadsereg által végrehajtott bombázások és fegyveres támadások sokkal nagyobb mértékűek, mint az, ahogyan az ukrán hadsereg válaszol erre. Ukrajna védekező képessége még nem áll arányban az orosz támadás nagyságával és kapacitásával.” Ezért „a Pánukrán Egyházak Tanácsa erkölcsileg elfogadhatónak tartja, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnának az önvédelmi képesség növelése érdekében. Ezek a fegyverek a védekezést szolgálják, nem pedig az előrenyomulást”.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Agensir

Fotó: Agensir; Vatican News

Magyar Kurír