Soha nem felejtjük el őt – Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka üzenete Ferenc pápa halálára

Kitekintő – 2025. április 23., szerda | 16:15

I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka április 21-én, Ferenc pápa halálának napján tette közzé emlékező sorait, amelyeket az alábbiakban magyar nyelven olvashatnak.

A nagy húsvéti öröm légkörében, ma reggel, fényes hét hétfőjén érkezett a szomorú hír, hogy elhunyt Ferenc pápa, drága testvérünk Krisztusban, akivel testvéri barátságban álltunk a pápai trónra való felemelkedése pillanatától fogva; együtt dolgoztunk Egyházaink javáért, kiengesztelődésükért és az emberiség javáért.

Pápasága tizenkét éve alatt mindvégig az Ökumenikus Patriarkátus hű barátjaként, zarándoktársaként, támogatójaként ismertük, az ortodoxia igaz barátjaként, az Úr legkisebb testvéreinek igaz barátjaként, akiknek az érdekében gyakran szót emelt és cselekedett, és akiknek még a lábát is megmosta, példát adva a valódi alázatról és a testvéri szeretetről.

Soha nem felejtjük el őt.

Amikor 2014-ben, mindössze egy évvel a megválasztása és beiktatása után, javaslatomra és kezdeményezésemre Jeruzsálembe mentünk, és ott térden állva imádkoztunk egymás mellett az Úr sírja előtt, illetve találkozókon és megbeszéléseken vettünk részt az alatt a két vagy három nap alatt, amelyet együtt töltöttünk a Szentföldön, azt mondtam neki: „Őszentsége, néhány év múlva ünnepeljük a niceai első egyetemes zsinat összehívásának 1700. évfordulóját. Csodálatos és szimbolikus tett lenne, ha együtt vennénk részt rajta, ha együtt ünnepelnénk ezt a történelmi évfordulót, és beszélnénk nővéregyházaink jövendő útjáról a közös Kehely felé.”

Lelkesedéssel fogadta, és azt mondta: „Nagyszerű gondolat, kiváló ötlet és javaslat. Ha egészségesek leszünk, ha Isten is úgy akarja, zarándokoljunk Niceába. Ha nem – ha az Úr máshogy akarja –, akkor az utódaink menjenek.”

Valóban nagyon szeretett volna valamikor még ebben az évben eljönni, hogy közösen megünnepeljük ezt a történelmi évfordulót, erről többször is beszélt a médiának, valamint az Ökumenikus Patriarkátus képviselőinek, akik időről időre látogatást tettek nála Rómában.

Ahogy mondani szokták: másképp kellett lennie, nem jöhetett el személyesen. Amennyiben én magam egészséges leszek, az Ökumenikus Patriarkátus természetesen tenni fog valamit ez ügyben. Nem fogjuk hagyni, hogy észrevétlen múljon el ez a történelmi jelentőségű évforduló. Ami a Katolikus Egyházat illeti, a megválasztott pápa személyén, nézetein és szándékain múlik, hogy kíván-e, és ha igen, mikor kíván  Niceába (İznik) zarándokolni velünk, és ezzel kiemelni ennek a különleges évfordulónak a szerepét, amely a kereszténység történetének egyik legjelentősebb eseménye.

Ma, amikor összegyűlünk az Ökumenikus Patriarkátusban a Tiszteletreméltó Ökumenikus Trón szent hierarcháival (vagyis azokkal, aki Törökországban szolgálnak), hogy testvéri köszöntést váltsunk a Feltámadt Krisztust ünnepelve, megemlékezünk a most elhunyt Ferenc pápa szeretett személyéről, és valamennyien imádkozunk „egy szájjal és egy szívvel” lelke üdvéért, hogy az élők földjén és az igazak sátraiban nyugodjon.

Kérjük az élet és a halál Urát, hogy jutalmazza meg őt az Egyházért és az emberiségért való sok fáradozásáért,

és emeljen Szent Péter trónjára méltó utódot, aki magáénak tartja Ferenc pápa elképzeléseit, és továbbviszi értékes munkáját az emberiség érdekében – különösen a kereszténységért, és még inkább nővéregyházaink kiengesztelődéséért azzal a végső céllal, hogy teljes egységben legyenek a közös Kehelyben.

Legyen örök emléked, testvérem, Ferenc pápa.

Forrás: Konstantinápolyi Ökumenikus Patriarkátus

Fotó: Vatican News

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria