Spányi Antal püspök előadást tartott a Székesfehérvári Egyházmegye kispaptáborában

Az idei kispaptábor alkalmával a Székesfehérvári Egyházmegye jellegzetességeivel, papi közösségével, sajátos pasztorális körzeteivel, a kegyhelyekkel, az augusztusi ünnepek liturgiájának sajátosságaival ismerkedtek a papnövendékek.

A székesfehérvári kispapok tanulmányaikat Budapesten, a Központi Papnevelő Intézetben, tehát az egyházmegye határain kívül végzik, bár egy közösségként tudnak készülni papi hivatásukra. A szemináriumi szünet további alkalmat ad a gyakorlati ismeretek elmélyítésére.

Az augusztusi Szent István-napokat az egyházmegye szívében ünnepelték. Fontos, hogy a papnövendékek bekapcsolódjanak az egyházmegye életébe, fő ünnepeibe, megismerjék azt a hagyományt, történelmi múltat, amely meghatározza az egyházmegye sajátos lelkiségét.

A megyéspüspök a kispapoknak tartott előadásában elsőként az egyházmegye jeles papjáról, Ohmüllner Mártonról, egykori vértesboglári plébánosról beszélt. Papi élete fő tevékenysége a gyóntatás volt. Szeretettel fordult a szegények, a betegek és a bűnösök felé. Erre tanította a Székesfehérvári Egyházmegye papságának nagy részét is, akiknek tanára és lelkiigazgatója volt. Mindenben Isten akaratát kereste és mindent az örök élet szempontjából értékelt. Amikor búcsúzott, ezeket mondta: „A boldog papi élet alapja a becsületes iparkodás az állandó kegyelmi állapotra, a keresztek alázatos elfogadása és megszentelése és az osztatlan beállítottság, hogy az Urat akarom, és csak az Úrnak szent akaratát akarom jó- és balsorsban egyaránt. Csak annak a papnak a tanúságát fogadják el, akinél a tanítás és az élet szent összhangban áll.”

Valójában ki a pap, és mi a küldetése a világban? – tette fel a kérdést a püspök, és elmondta, sokféle típus van, de csak az a pap hiteles, aki az Egyház szempontjait, és nem a saját érdekeit képviseli. Beszélt a pasztorális célokról, melyeknek lényege, hogy Isten népét mindig egy lépéssel közelebb vigyék Krisztushoz. Ez sokszor megfontolást igényel, például a keresztség kiszolgáltatásánál is.

A főpásztor határozottan kijelentette: a papnak nem lehet elhagynia a szentmisét, semmiféle okból, és nem helyettesíti az internetes mise Krisztus áldozatának jelenvalóvá tételét. A liturgiának szépnek és összeszedettnek kell lennie, hogy tükrözze a mennyei valóságot, ne pedig a miséző saját hajlamát és elgondolását mutassa be a szertartás során.

Spányi Antal püspök azt is hangsúlyozta, egy papnak minden körülmények között papnak kell maradnia, és Istenre figyelve, imával, az ő Szentlelke által kell végeznie szolgálatát, hogy ne váljon kiégetté, csalódottá, boldogtalanná.

A főpásztor kifejtette, hogy a papi hivatásnak az Istenben, Jézusban van az alapja. Erre kell építeni azt az erős, szilárd, biztos és rendíthetetlen hitet, amely minden nehézséget és áldozatot vállal. Mert a pap Krisztushoz lesz hasonlóvá, és a püspök munkatársaként, Krisztus testének, az Egyháznak lesz építője.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Szöveg: Berta Kata

Fotó: Somogyi Tamás

Videó: Somogyi Tamás és Berta Kata

Magyar Kurír