Spányi Antal püspök megáldotta a fehérvári koronázóbazilika makettjét a dinnyési Várparkban

A dinnyési vármakettpark újonnan elkészült középkori magyar emlékeinek átadóján Tóth István, Gárdony város polgármestere mondott köszöntőt, méltatva az alkotó munkáit. A megnyitóünnepségen részt vett Tessely Zoltán országgyűlési képviselő is.

Tóth István polgármester visszaemlékezett a park alapításának kezdeteire. Méltatta az alapító, alkotó kitartó és minden részletre kiterjedő, alapos kutató- és építőmunkáját, ami miatt a dinnyési Várpark ma a Velencei-tó környéke egyik legnagyobb attrakciójának számít. „Nagyon szép események színtere ez a hely, ezért az egész környék és a megye nevében is köszönetet kell mondanunk Alekszi Zoltánnak az elhivatottságáért, hogy olyan értékes és fontos épületeket hív életre, amelyeket a magyarok a Kárpát-medencében valaha megépítettek, felkutatja azok történetét, utánajár és megépíti a kicsinyített változatukat” – fogalmazott a polgármester.

Spányi Antal püspök beszédében kiemelte Alekszi Zoltán erejét és helytállását, amellyel évről évre gyarapítja a Várparkot. A látogatók nemcsak érdekes alkotásokkal, hanem a magyarság gyökereinek emlékeivel is találkozhatnak itt, amelyek ma már nincsenek meg. „Amikor ezekre az épületekre tekintünk, láthatjuk, hogy olyan kincsekkel rendelkeztünk, amelyeket ma is megcsodálhatunk. Láthatjuk, hogy nekünk is voltak hatalmas értékeink, mint a koronázótemplom, ami olyan hatalmas  és díszes volt, mint a tőlünk nyugatra megcsodált, ma is álló építmények. Erősödjék meg bennünk Szent István szellemének öröksége, és legyünk büszkék Mária országára, mert népünk fontos küldetést teljesített a múltban, és teljesít ma is” – fogalmazott a főpásztor.

A dinnyési Várpark 2014-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, a skanzennel együtt kéthektárnyi területen fekszik. A parkban a ma már csak romokban létező középkori magyar várak eredeti állapotát mutató makettek láthatók, amelyek rekonstrukciós elképzelések alapján készültek el. Emellett az összes magyar uralkodó, fejedelem és kormányzó neve és legfontosabb tettei is megtekinthetők a 90 emlékoszlopon. 2019-ben megépült egy Árpád-kori település rekonstrukciója, ahol egy 11. századi fatemplom kicsinyített mása is helyet kapott. A skanzen mellett egy eredeti méretben rekonstruált, honfoglalás kori szekérvár és palánkvár is található. 2022-ben készült el a szentek fala, 614 szent szobrával.

Alekszi Zoltán, a dinnyési Várpark alapítója és építője most két új épületet álmodott újra, amelyeket sajnos már nem láthatunk eredetiben: a székesfehérvári koronázóbazilikát, valamint az Árpád-kori dinnyési templomot. Mindkét makett vasbeton alapokon nyugszik, fehér kőből épültek. A dinnyési vár mása egy főépületből és egy szentélyből, a bazilikáé pedig egy főhajóból, mellékhajókból és a szentélyből áll. Az ünnepségen az alkotó elmondta: a Dinnyéstől délnyugatra fekvő külterületen egy több építési periódusú templomot azonosítottak hozzá tartozó temetővel. Az Árpád-korban emelt egyhajós templomra vonatkozóan a legkorábbi forrás 1484-ből származik, amelyben a veszprémi vikárius „Dynnyesmed” plébánosát említi. A fehérvári koronázóbazilika, vagy más néven a Szűz Mária prépostsági templom pedig Székesfehérvár belvárosában, a püspöki palota közelében állt. Falmaradványai ma is őrzik az épület emlékét. A Szentföldre vezető út mentén felépült bazilika később harmincnyolc magyar király koronázásának és tizenöt uralkodó temetkezésének helye lett. Itt őrizték a koronaékszereket és a királyi ereklyekincseket az Árpád-korban.

A Várpark vezetője végül hangsúlyozta, lokálpatriótaként az elfeledett dinnyési templom mását kötelességének érezte megépíteni, a koronázóbazilika pedig egy rekonstrukciós kísérlet, amit azért tartott fontosnak, mert a kor legjelentősebb épületeként tartották számon a benne zajló királyi koronázások miatt.

Szöveg: Berta Kata

Fotó és videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír