Stigmatizáció a komolyzenében: Bach h-moll miséjére várják a zenekedvelőket a pesti ferencesek

A h-moll mise (BWV 232) J. S. Bach egyik legnagyobb és legátfogóbb műve, amelyet a katolikus misetételek szövegére komponált. Bár Bach evangélikus volt, a darab valószínűleg a szász királyi udvar, különösen III. Ágost katolikus uralkodó tiszteletére készült. A mű zenei gazdagsága és mélysége miatt egyetemes vallási és művészeti jelentőséggel bír, és a zeneszerző életműve egyik csúcspontjának tekintik. A hangverseny keretében a Kyrie, Gloria, a Credo, a Sanctus, a Benedictus és az Agnus Dei tételeket hallhatják az érdeklődők.

Körülbelül egy év szervezési munka van a koncert megvalósulása mögötti nemzetközi kooperációban. A kántorátus partnere a magyar művészek mellett egy flamand kórus, az Alegria Muzikaal Ensemble lesz, amelyet egy belgiumi karmester, Mannu Wuyts fog vezényelni. Deákné Kecskés Mónika, a pesti ferences templom zenei igazgatója, a győri Széchenyi István Egyetem Művészeti Karának docense antwerpeni, részben doktori tanulmányai alatt ismerte meg a flamand zenészeket, akiknek vendégszeretetét és keresztény szellemű jóindulatát tapasztalta a városban való tartózkodása alatt. Mindannyian önköltségen érkeznek Magyarországra.

A zenei igazgató karnagyi szerepe mellett az alkalomra alakult kamarazenekar tagjaként orgonán is játszik majd. A művel kapcsolatban elmondta: „Jogosan kérdezheti az ember, hogy vajon miért játszanak Bachot egy templomban. Egyrészt azért, mert Bach egyetemes szerző, másrészt a h-moll mise – bár nincs rá konkrét bizonyíték – valószínűleg vallási misszióhoz kötődő törekvésként születhetett meg.

Bach a katolikus liturgia részeinek megkomponálásával olyan zeneművet hozott létre, amely akár ökumenikus célt is szolgálhatott,

különösen annak fényében, hogy az evangélikus egyház liturgiájában nem volt szükség az összes misetételre, Bach azonban mégis megírta őket.”

A Sanctus mint önálló kompozíció 1724-ben született meg, majd később, 1733-ban a Kyrie és Gloria tétel, majd Bach a halála előtti utolsó évben fejezte be a teljes misét.

„Bach h-moll miséjének Crucifixus tétele központi jelentőséggel bír a műben, és több szinten kapcsolható a stigmatizáció gondolatához. Bach ugyanis nem a diadalmasan feltámadó Krisztust helyezi a középpontba, mint ahogyan ez sok más korabeli misében szokásos volt, hanem a kereszthalált szenvedő Megváltót. A Crucifixus tétel mély megrendülést, gyászt és odaadást fejez ki, amit a barokk affektustan szerint az e-moll hangnemmel és egy ereszkedő passacaglia-alapú basszussal ábrázolt. Ez a zenei szerkezet a szenvedést és az elfogadást szimbolizálja, amit Szent Ferenc stigmatizációjához hasonlíthatunk, aki szintén fájdalommal, de örömmel fogadta el a stigmákat, Krisztus kínszenvedésének jegyeit” – fejtette ki az egyetemi docens, utalva Kamp Salamon Johann Sebastian Bach zenéjének teológiai aspektusai című tanulmányára.

A művész hozzátette: az előadók élő hite fontos szerepet játszik abban, hogy Jézus passióját a zene eszközeivel is hitelesen közvetítsék a hallgatóság számára. „A Crucifixus tétel tele van olyan zenei szimbólumokkal, amelyek Krisztus kereszthalálát és a szenvedést tükrözik, hasonlóan ahhoz, ahogy Szent Ferenc elfogadta a stigmák testi jegyeit.

Amikor egy zenész nemcsak muzsikus, hanem hívő ember is, tisztában van azzal, hogy ezek a leírt hangok, fordulatok, vagy akár maga a hangnem, mit jelentenek. Számukra a darab eljátszása vagy előadása nemcsak egyszerű interpretáció, hanem hitvallás is:

a szöveg átadása a hit fegyverével, nem mélyebb, inkább tudatosabb átéléssel.”

*

A koncert támogatója Budapest Belváros-Lipótváros Kulturális Bizottsága. A belépés ingyenes, de a fellépők szívesen fogadnak adományt a helyszínen vagy az alábbi számlaszámon: 11600006-00000000-40682275 (Erste Bank), megjegyzés: J.S. Bach: h-moll mise BWV 232

Támogatásukkal közvetlenül segíthetik az előadók munkáját, különösképp a flamand művészekét, akik önként vállalták az utazás és a szállás költségeit.

A koncert további részletei és a fellépők listája megtalálhatók a Facebook-eseményben.

Forrás: Ferences Média

Fotó: Fekete Márk, Belvárosi Ferences Kántorátus, Muzikaal Ensemble Alegría

Magyar Kurír