Szakértők erőteljesebb fellépést sürgettek az emberkereskedelem ellen a Pápai Gergely Egyetemen

2023-as adatok szerint globális szinten mintegy 50 millió ember válik emberkereskedelem áldozatává, ami több mint 236 milliárd dollár éves profitot termel a bűnözői hálózatoknak. Christine Seuss és Linda Bordoni írása.

25 évvel azután, hogy elfogadták az ENSZ-egyezményt (angol nyelven Palermo Protocol néven ismert – a szerk.), melynek célja az elsősorban nőkre és gyermekekre irányuló emberkereskedelem megelőzése, visszaszorítása és büntetése, a jelenség továbbra is széles körben, sőt, egyre növekvő mértékben elterjedt. A 2023-as globális rabszolgaságindex (Global Slavery Index) szerint mintegy 50 millió ember válik az emberkereskedelm áldozatává, ami több mint 236 milliárd dollár profittal gyarapítja évente a szervezett bűnözés szereplőinek vagyonát.

December 10-én a Máltai Szuverén Lovagrend, két, a témával foglalkozó szervezet: a Praeveni Global és a Santa Marta Group (Szent Márta Csoport), valamint a Pápai Gergely Egyetem Antropológiai Intézete magas szintű konferenciát szervezett, hogy az évforduló alkalmából megvizsgálják, hogyan lehet a már meglévő jogi normáknak ténylegesen érvényt szerezni, illetve hogy lehetne több erőforrást mozgósítani a konkrét projektekre és akciókra az emberkereskedelem felszámolása érdekében.

A konferencián részt vett Fabio Baggio bíboros, valamint a gyermekek és kiskorúak védelmének számos szakértője. A rendezvény egyik fő szervezője Hans Zollner SJ, az Antropológiai Intézet alapítója és igazgatója volt, ő  tartotta a konferenciát összegző záróelőadást.

Az előadók között volt Mama Fatima Singateh, aki az ENSZ részéről a gyermekek kereskedelme és a szexuális kizsákmányolásuk elleni tevékenység referense, „különleges jelentéstevője”. A konferencia szünetében a Vatikáni Rádiónak nyilatkozva kiemelte az Egyház helyi szintű szerepvállalásának fontosságát.

„Az Egyháznak rendkívül fontos szerepe van a közösségek támogatásában… felhívja a figyelmet a gyermekek kiszolgáltatottságára és a fennálló veszélyekre” – mondta. Hozzátette: helyi jelenlétének köszönhetően az Egyház jelentős mértékben hozzájárulhat „nemcsak a felelősségvállaláshoz, hanem a kapacitásépítéshez is… anyagi és erkölcsi támogatást nyújtva e probléma kezeléséhez”.

Mama Fatima Singateh a konferenciával kapcsolatban kiemelte annak jelentőségét, hogy különböző országokból és intézményekből érkező szakértőknek adott lehetőséget a találkozásra. „Lehetőség ez arra, hogy megosszuk saját tapasztalatainkat… ugyanakkor tanuljunk másoktól is” – mondta. „Megismerjük, mi történik más országokban, hogy átvehessük a bevált gyakorlatokat és példákat, amelyek segítenek munkánkat még jobban végezni.”

Az ENSZ-referens őszintén beszélt arról a lelki teherről is, amelyet az ilyen súlyos jogsértésekkel való mindennapos találkozás jelent. „Nem könnyű, mert mi magunk is elszenvedjük közvetve a traumát” – mondta.

Nap mint nap beszélek túlélőkkel, közben megszakad a szívem. De tudom, hogy az én hangom jobban meghallják, fel kell szólalnom értük, a nevükben – és hatással lehetek azokra a politikákra, amelyek  védelmet biztosíthatnak számukra.”

A nehézségek ellenére sem veszítette el a motivációját: „Mindennap úgy ébredek, hogy érzem, ha csak keveset tudok is tenni, még az is segíthet jobbá tenni a gyermekek és más sérülékeny közösségek életét.”

Kevin Hyland, a Santa Marta Group tagja, aki régóta szószólója az emberkereskedelem elleni küzdelemnek, józan értékelést nyújtott a globális folyamatról a palermói egyezmény hatályba lépése óta eltelt 25 évben.

„Azért vagyunk itt, hogy 25 év távlatából tekintsünk vissza erre a jegyzőkönyvre, amely sok szempontból úttörő volt” – mondta. Ma már közel 180 ország rendelkezik jogi szabályozással, és számos nemzetközi szervezet, a civil társadalom szereplői – köztük katolikus intézmények – tevékenykednek ezen a területen. „Az Egyház valódi vezető szerepet vállalt… a szerzetesnők, a püspöki konferenciák és különböző szervezetek révén.”

Hyland azonban hangsúlyozta: a valóságban az eredmények messze elmaradnak a szükségestől. „Tavaly 2000-rel kevesebb áldozatot sikerült kimenteni, mint az előző évben, ami kevesebb mint 0,5%-át jelenti az 50 millió áldozatnak” – mondta. „Mindössze 7000 ítélet született… Ez azt jelenti, hogy

az esetek 99,8 százalékában a bűnelkövetők megússzák.”

Rámutatott az aránytalanságra a probléma nagysága és a kezelésére fordított erőforrások között is. „Világszerte mindössze körülbelül 1,5 milliárd dollárt fektetnek be a G20-országok… ez rendkívül csekély összeg egy ennyire globális bűncselekmény esetében” – mondta, különösen annak fényében, hogy a bűnözői profit évente 236 milliárd dollárra tehető.

Hyland kiemelte a szerzetesnővérek „hihetetlen munkáját” szerte a világon, majd felidézte, hogy nemrégiben elismeréseket adtak át katolikus szerzetesnőknek, akik sok esetben a legnehezebb, legveszélyesebb helyszíneken szolgálnak. Tevékenységük „megmelengeti az ember szívét” – tette hozzá.

Az Egyház vezetőitől idézve emlékeztetett Ferenc pápa szavaira is, aki a Santa Marta Group első találkozóján arra buzdította a résztvevőket:

tanuljanak meg sírni, látva ezt a „nyílt sebet Krisztus testén”.

Hyland megjegyezte, hogy XIV. Leó pápa is prioritásként kezeli a kérdést.

A jövőre tekintve Hyland hangsúlyozta: a következő szakaszban a konkrét megvalósításra kell koncentrálni.

Az olyan modern kihívásokat, mint a globalizált ellátási láncok vagy a mesterséges intelligencia, 2000-ben még nem látták előre.

Az elköteleződés megújítására szólított fel: „Arra van szükség, hogy a kormányok pénzügyi és politikai értelemben is befektessenek… hogy támogassák a karitatív szervezetek, a civil társadalom és a szerzetesnővérek munkáját.” Hozzátette:

elengedhetetlen az elszámoltathatóság – az üzleti szféra, az államok és a bűnözői hálózatok elszámoltathatósága egyaránt.

A konferencia helyszínére, a Pápai Gergely Egyetemre utalva Hyland Loyolai Szent Ignác szavait idézte: „Tetteink alapján ítélnek meg bennünket, nem a szavaink alapján.” Ez az elv – mondta – kell hogy irányt mutasson ma az emberkereskedelem elleni küzdelemben.

A tettek, a cselekvés számít, nem csupán a szavak és az irányelvek.”

Végül hangsúlyozta: a konferencia célja éppen az volt, hogy felismerjék, „miként tudjuk megelőzni az emberkereskedelmet, választ adni rá, amikor megtörténik, és hogyan tudunk az emberi szenvedésre azzal a szenvedéllyel, együttérzéssel és szeretettel válaszolni, amelyre szükség van”.

Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztőség

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír