Szamosújváron találkoztak az erdélyi örmény katolikusok a székesegyház búcsúján

Szép számmal jelen voltak a barokk székesegyházban a helyi hívek és az erdélyi örmény katolikus plébániákról (Gyergyószentmiklósról, Szépvízről és Erzsébetvárosról), valamint a hozzájuk tartozó közösségekből érkező zarándokok. Az ünnepi szent liturgiát a kerület római katolikus papsága, más egyházak és világi méltóságok jelenlétében Gál Hunor gyergyószentmiklósi örmény katolikus plébános mutatta be örmény katolikus rítus szerint, igét hirdetett Gábor Zoltán szépvízi megbízott örmény katolikus plébános. A diakónusi szolgálatot Molnár Tibor gondnoksági tag végezte. A szent liturgia ünnepélyességét a szamosújvári egyesített örmény és római katolikus kórus és a gyergyószentmiklósi Vörösköpönyegesek díszőrsége emelte.

Küsmődi Attila örmény katolikus főhelynök Kovács Gergely érsek, örmény katolikus apostoli kormányzó nevében is magyarul és örményül köszöntötte a zarándokokat. Háláját fejezte ki, amiért az erdélyi örmény katolikusok ismét meghallották a hívást, és az örmény katolikus plébániákhoz tartozó hívek fontosnak tartották elzarándokolni a székesegyház Szentháromság-búcsújára, amely egyben Világosító Szent Gergely, az örmények apostola tömlöcből való kiszabadulásának ünnepe is.

A templomi ünnepséget követően a nyári kertben a résztvevők közös agapén fogyasztották el – egyéb finomságok mellett – a hagyományos örmény ágándzsáburt, khurutos levest, amelyet a szamosújvári örmény katolikus egyházközség tagjai készítettek az alkalomra.

Az ünnepség során Puskás Attila az örmény város és a székesegyház építéstörténetét ismertette, majd a zarándokok egy csoportja meglátogatta a válaszúti Bánffy-kastélyt, ahol Kálmán Attila történész mutatta be az épület és az erdélyi arisztokrata család történetét.

A szamosújvári késő barokk örmény székesegyház építését 1748. szeptember 18-án kezdték el az örmény katolikus egyház és a hívek adományaiból, Mária Terézia támogatásával. 1804. június 17-én szentelte fel a Szentháromság tiszteletére Mártonfi József római katolikus püspök, aki „basilikának” nevezte a templomot. A székesegyház oldalkápolnájában őrzik az eredetileg Rubensnek tulajdonított, de a legújabb kutatások szerint Joachim von Sandrart által festett Krisztus levétele a keresztről című festményt.

Forrás: Romkat.ro/Puskás Attila

Fotó: Riti József Attila, Puskás Attila

Magyar Kurír