Szegeden több évtizedes hagyomány, hogy szentelt halászlé kerül az ünnepi asztalra

Aki élt és mozgott, minden munkatárs dolgozott a halászcsárdában szerda reggel. Odakint egyre nőtt a sor, odabent pedig üstökben kavargatták az alaplevet, pakolták ki az előre porciózott halat a műanyag dobozokban.

Szegeden a karácsony elképzelhetetlen halászlé nélkül, és sokak számára már szentelés nélkül is. A Roosevelt téri Halászcsárdánál immár közel három évtizede él az a különleges hagyomány, amelyben a város egyik legismertebb ünnepi fogását nemcsak megfőzik, hanem meg is áldják.

December 24-én ismét hosszú sorok kígyóztak a csárda előtt: családok, idősek, fiatalok várták türelmesen, hogy szentelt halászlé kerülhessen az ünnepi asztalra. 

A karácsonyi halászlészentelés története 1997-ig nyúlik vissza az étteremben. Frank Sándor, a Roosevelt téri Halászcsárda tulajdonosa korábban elmondta: az induláskor mindössze néhány tucat adag halászlé fogyott karácsonyra. Akkoriban sokan külön vitték el az ételt a dómban történő szentelésre, innen jött az ötlet, hogy a csárda maga gondoskodjon erről. Az egyszerű praktikus megoldásból azóta városi hagyomány lett, amelyhez évről évre egyre többen csatlakoznak.

A szertartást Kondé Lajos, a Szeged-Csanádi Egyházmegye pasztorális helynöke, a szegedi székesegyház plébánosa végezte. Nemcsak a halászlé, hanem a kenyeret és a sót is megáldották, hangsúlyozva az ünnepi asztal és a közös étkezés lelki jelentőségét.

A Katolikus Egyház tanítása szerint a mindennapi élethez kapcsolódó tárgyak és ételek megáldása Isten teremtő erejére és gondviselésére irányítja a figyelmet – ezt a gondolatot hordozza a szegedi hagyomány is.

Forrás: delmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Karnok Csaba/delmagyar.hu

Magyar Kurír