Székely Bertalan freskóival idézték fel Szent Mór püspök életét Pécsett

A tárlatvezetés különleges alkalom, mert a székesegyház déli mellékhajójából nyíló, a szentély szintjén található Szent Mór-kápolna év közben a nagyközönség előtt zárva tart, az ünnep alkalmából azonban megnyitja kapuit és Székely Bertalan ragyogó színekkel megfestett historizáló freskói előzetes regisztrációval megtekinthetők.

A művészt a székesegyház 19. század végi neoromán átépítésekor kérte fel Lechner János apát-kanonok, Pozsgay József püspöki titkár és Köhler Ferenc teológiai tanár a freskók megfestésére. A hat fali képen a 11. században élt püspök életének egy-egy emlékezetes pillanata elevenedik meg.

Mór életéről Szent Imre herceg legendájából ismerhetünk részleteket. Gyermekkorában került Pannonhalmára, ahol bencés szerzetesek nevelték. Ekkor ismerkedett meg az ott nevelkedő herceggel. Mór később a szerzetesi életet választotta, majd harmincévesen a pannonhalmi apátság elöljárója lett. Bonipert, Pécs első püspökének betegsége vagy idős kora miatti lemondását követően, 1036-ban István király Mórt nevezte ki Bonipert utódjának. Mór több mint három évtizeden keresztül (1036–1070-ig, más források szerint 1075-ig) vezette a Pécsi Egyházmegyét. Ez idő alatt sikeresen fejezte be az elődje által megkezdett egyházszervező munkát. Később Géza herceg kérte fel Mórt Szent András remete és Szent Benedek vértanú életrajzának megírására, amely a latin nyelvű magyar irodalom egyik első emléke. 1055-ben a tihanyi apátság alapításánál, majd 1063-ban a szekszárdi bencés monostor felszentelésén is részt vett. Emlékét számos műalkotás őrzi Pécsett és Pannonhalmán, továbbá az ő nevét viseli a pécsi Szent Mór Iskolaközpont is.

A székesegyház Szent Mór-kápolnájában látható, Székely Bertalan által készített freskókról Bodnár Boglárka muzeológus egy korábbi összefoglalója ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír