– Mit kínál az idei, a tizennegyedik ferences biciklitúra?
– A kényszerintézkedések feloldásával végre kiszabadulhatunk, útra kelhetünk és együtt lehetünk. Elhagyjuk a komfortzónánkat és elindulunk a kijelölt úton, hogy próbára tegyük lelkierőnket és fizikai képességeinket. A csapat számára egy lelki programot is összeállítottunk, hogy a napi elmélkedésekben tisztázhassuk önmagunkban és egymással életünk alapvető problémáit. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülünk. A témákat is ennek megfelelően válogattuk, de mindvégig azt kutatjuk, hogy mit tehetünk egyénileg és közösségben is életünk jobbításáért.
– Milyen útvonalat választottak ebben az évben?
– Erdély legszebb tájain haladunk ismét. Torockóról indulva Marosvásárhelyt és Székelyudvarhelyt érintve, változatos terepviszonyokon át érkezünk meg Csíksomlyóra, hogy közelről lássuk meg ismét, milyen is az a táj, amelyről Ferenc pápa is azt mondta, hogy a világon az egyik legszebb.
Minden évben sokkal többen jelentkeznek, mint ahány embert el tudunk vinni magunkkal. Azt gondoltuk, hogy ezúttal a túra végén lehetőséget adunk arra, hogy csatlakozzon hozzánk mindenki, aki erre késztetést érez, és
meghirdettük a Székelyföldi Kerékpáros Találkozót, amely Csíksomlyóra érkezésünkkor, augusztus 1-jén 11:30 órakor a kegytemplomnál veszi kezdetét.
– Mi lesz a program?
– Köszöntjük az egybegyűlteket, és hálát adunk a csíksomlyói Szűzanyának. Majd a csíkszentsimoni fúvószenekar vezetésével felvonulunk a nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz a 13 órakor kezdődő záró szentmisére, ahova szeretettel hívunk minden érdeklődőt. Ott lesz Böjte Csaba testvér; Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere; Kubik Anna Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, érdemes művész; Zsuffa Tünde, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus titkárságának sajtófőnöke; Antal Tibor gyimesi népdalénekes; a csíkszeredai ROLE zenekar és a Szent Ferenc Alapítvány gyermek-tánckara, valamint Miklós Edit alpesi síző, rendezvényünk fővédnöke.
– Miért kell felmenni a nyeregbe?
– Tervünk hallatán olyan sokan jelezték érdeklődésüket, hogy fogadásukra a templomkert már kicsinek bizonyulhat, s így nem jöhetett más szóba, csak a hegynyereg. Nyilván érzelmi oka is van ennek a döntésnek, hiszen az elmúlt időszakban a pandémia miatt csak kétszer, a pünkösdi búcsú alkalmával és az Ezer Székely Leány Találkozó napján mehettünk fel, akkor is bizonyos szabályok szerint. Most azonban lehetőség lesz arra, hogy szabadon – ahogy mindig is szerettük – gyűljünk össze ott. Így született meg az idei jelmondatunk is: Nyeregbe fel!
Az interjú teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás és fotó: Romkat.ro
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria