Székelyudvarhelyen kiállítás nyílt Tiszteletreméltó Márton Áron emlékére

„Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai”

A vendégeket Márton József főesperes-plébános köszöntötte. Mint mondta: Márton Áron püspökről beszélni mindig több, mint egy történelmi személyiségről beszélni. Egy olyan emberről szólunk, akinek élete, hite, tartása és közösség iránti felelőssége ma is kérdéseket intéz hozzánk.

Továbbá kitért arra is, hogy a kiállítás nem szeretne csupán egy lenni a Márton Áron püspök 130. születési évfordulójára szervezett események sorában. Az alapvető cél ennél több: értéket teremteni és értéket tovább adni. „Olyan értéket, amely nem csak a jelen pillanatról szól, hanem amelyhez később is vissza lehet térni, amelyet meg lehet mutatni a gyermekeinknek, unokáiknak, az ide érkező vendégeknek, és amely segít megérteni, hogy ki volt Márton Áron püspök.”

Márton József felidézte Márton Áron püspök 1944. május 18-án Kolozsváron elhangzott papszentelési beszédét: „Legyetek az igazság védői és a szeretet apostolai”. Ebben a rövid mondatban talán egész élete egyik legfontosabb üzenete van benne. Az igazság védelme ugyanis bátorságot kíván. Különösen akkor, amikor az igazság kimondásának ára van. És ő mégis azt mutatta meg, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet másra hárítani a felelősséget, amikor az embernek ki kell állnia azért, amiben hisz. Talán ezért is különösen fontos Márton Áron alakját itt, Székelyudvarhelyen felidézni. Ez a város nem egyszerűen helyszíne ennek a kiállításnak; Székelyudvarhelynek saját emlékezete, saját története és saját közösségi tapasztalata van. Márton Áron püspök pedig ennek a térségnek, ennek a közösségnek a történetéhez is szorosan kapcsolódik.”

(…)

Miért tiszteljük Áron püspököt?

„Mélyen tisztelt hallgatóság!” – üdvözölte Márton Áron püspöktől kölcsönvett köszöntéssel Kovács Gergely érsek a jelenlévőket, majd három kérdéskörre világított rá: Miért tisztelik Áron püspök urat? Miért fontos, hogy ez az év emlékév? És hol tart egész konkrétan a boldoggá avatás ügye?

„Miért tisztelik Áron püspök urat? Erre nehéz válaszolni, hiszen Áron püspök annyi mindenben példakép lehet a számunkra, és igazából ki-ki megtalálhatja azt a jellemvonását, azt a karakterét, amely szimpatikus, vagy amelyben követni szeretné. Egy dolgon azonban mindenképpen elgondolkodhatunk. Napjainkban akárkivel állunk szóba, megkérdezzük, hogy hogy van, általában a válasz a panasz formájában hangzik el: gazdasági válság van, egyre nehezebb az élet, tőlünk nem messze háború folyik, politikai fejetlenség van, olyan nagy a bizonytalanság. De akkor mit mondjunk Áron püspök koráról?” – fogalmazott Kovács Gergely érsek, majd felidézte azt a kort, amelyben országhatárok megváltoztak, embereket származásuk miatt üldöztek, megpróbálták felszámolni a vallásszabadságot, ellehetetleníteni az Egyház életét, államosítottak.

Áron püspök abban a nagyon nehéz történelmi helyzetben mindig bizonyossággal tudta, hogy ki a történelem ura. Amikor dönteni kellett, nagyon jól tudta, hogy kihez mérje magát.

Ez az első pont, amely számunkra is nagyon fontos: Áron püspöknek a megingathatatlan istenhite, minden további erőforrása.”

(…)

A második kérdéskörre térve elmondta: rengeteg rendezvény, esemény van a Márton Áron 130 emlékévben, ami nagyon fontos, de sokkal fontosabb az, hogy emlékévet ne csak egyszerűen átéljük, engedjük, hogy ő szóljon hozzánk, különösen a fiatal generációhoz. „Fontos, hogy ő beszéljen hozzánk, hogy mutassa meg, hogy nagyon nehéz körülmények között is lehet egyenes gerinccel élni. Lehet ragaszkodni a hitünkhöz, az identitásunkhoz. Székelyudvarhely számára különös büszkeség az, hogy az ember elmehet és találkozhat Márton püspök úrral itt, Székelyudvarhelyen. Az a fontos, hogy amikor a kiállításról kijövök, akkor ne csak büszke legyek, ne csak örüljek annak, hogy találkoztunk, hanem vigyek magammal legalább egy olyan kérdést, hogy én az ő helyében mit tettem volna, még konkrétabban, ma mit teszek” – fogalmazott az érsek.

„Imádkozni kell!”

A harmadik kérdéskör – a boldoggá avatás, szentté avatás – kapcsán az érsek kihangsúlyozta a Tiszteletreméltó cím nem udvariassági cím: azt jelenti, hogy az Egyház a hivatalos és hosszú vizsgálatok után eljutott arra a pontra, amikor kijelenti, hogy Márton Áron püspök úr szentül élt.

„A boldoggá avatás, mivel Áron püspök nem vértanú, hanem hitvalló, szükség van egy, az ő közbenjárására bekövetkező csodára. A csodát nem ő teszi meg, a Jóisten teszi, de Áron püspök úr közbenjárására. Csoda az van számos, de általában, amit lehet igazolni vagy az ellenkezőjét, az egy gyógyulás, egy olyan gyógyulás, amelyre az orvostudomány azt mondja, hogy a modern orvostudománynak köszönhetően sem következhetett be. Tehát nem a kezelésnek, a kúrának, a terápiának köszönhető, valóban egy csodás gyógyulásról van szó, nem lehet tudományosan megmagyarázni. Az Egyház azt mondja, hogy ez a gyógyulás Áron püspök úr közbenjárásának köszönhető. Tehát olyan gyógyulás, amelyet nem tudnak orvosilag megmagyarázni, és azt bizonyítjuk róla, hogy Áron püspök úr közbenjárását kérték. Hogy Áron püspök ügye halad-e előre vagy sem ez a híveken áll. Nem Rómán, nem az érseken, nem a posztulátoron, nem a viceposztulátoron, hanem önökön. Imádkozni kell Áron püspök közbenjárásáért. Hála Istennek három ilyen ügyünk is van, amin a viceposztulátor dolgozik. Imádkozni kell, Áron püspök közbenjárását kérni, ez a mi dolgunk” – hangsúlyozta az érsek.

Márton Áron üzen a ma emberének

„Vannak emberek, akiknek az életét a történelem alakítja, és vannak olyanok, akik maguk alakítják a történelmet. Márton Áron püspök ezt utóbbiak táborába tartozik. Olyan ember volt, aki a 20. század egyik legnehezebb időszakában is tudta, hol a helye, mi a kötelessége, és kikért tartozik felelősséggel. Nem hajolt meg, nem alkudott meg, és ami talán a legfontosabb, soha nem fordított hátat közösségének” – emelte ki köszöntőjében Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere, majd hangsúlyozta: Márton Áron püspök nem csak arra tanít, hogyan kell helytállni a történelem viharaiban, hanem arra is, hogy hogyan kell élni akkor, amikor rajtunk múlik a közösségünk jövője.

A saját sorsunkat magunk kovácsoljuk, az élettől csak annyi kegyre számíthatunk, amennyit tőle makacs kitartással, megbonthatatlan összefogással, céltudatos és szívós munkával kikényszerítünk. A nagy időkhöz nagy nemzedék kell”

– idézte Márton Áron 1939-ben kijelentett szavait, majd a kiállításra térve elmondta: Márton Áron jelen volt a székelyudvarhelyi emberek mindennapjaiban, bizonyítja ezt az is, hogy a történelmi okmányok, egyháztörténeti emlékek mellett családi fényképek is a tárlat részei, melyek akkor válnak igazán értékessé, ha azt a következő nemzedéknek is továbbítjuk. 

(…)

A kiállítás megnyitóján közreműködött a székelyudvarhelyi Szent Miklós-plébánia Musica Sacra Kamarakórusa, Kovács Mózes József kántor és Faluvégi Chripkó Krisztina szoprán énekesnő.

A megnyitót követően a Haáz Rezső Múzeumba vonultak át a jelenlevők megtekinteni a tárlatot, amely 2027. január 31-ig lesz látogatható.

A megnyitóról szóló teljes beszámoló IDE kattintva olvasható.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Szabó Károly

Magyar Kurír