Szelíd és alázatos pásztor volt – Ferenc pápa Boldog Giuseppe Puglisi halálának 30. évfordulóján

A Szentatya levelében kifejezte, hogy lelkileg csatlakozik a szicíliai egyházhoz ezen az évfordulón, és köszönetet mond Istennek minden vigasztalásért, ami Boldog Don Giuseppe Puglisinek köszönhető, aki „a szeretett palermói egyház és egész Szicília fia és pásztora” volt.

Harminc év telt el 1993. szeptember 15. óta, amikor Giuseppe Puglisinek, a „jó papnak és az atyai irgalom tanújának” tragikusan véget ért földi élete, pontosan azon a helyen, ahol eltökélte, hogy „béketeremtő” lesz Isten üdvözítő Igéjének terjesztésével, amely a szeretetet és a megbocsátást hirdeti egy olyan térségben, amelynek talaja sokak számára ugyan „kietlen és köves” volt, de „az Úr ott mégis együtt növesztette a jó búzát és a konkolyt” (vö. Mt 13,24–30).

Pont a születésnapján végzett vele merénylője, miután éppen hazatért szolgálatából. Neki ugyanis a környék utcái voltak a templomi gyülekezete, melyet áldozattal szolgált, és amelyet lelkipásztori szolgálata során szívesen bejárt, hogy találkozzon azokkal az emberekkel, akiket jól ismert, és akikről fáradhatatlanul gondoskodott. Mindenki emlékszik arra, mit is válaszolt gyilkosának: „Már vártalak.” Közben elmosolyodott. „Ez a mosoly úgy érint meg bennünket, mint szelíd fény, amely befelé haladva megvilágítja a szívet.”

Don Pino Jézus példáját követve végigjárta a szeretet útját. Ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezett, mint a szelíd és alázatos „jó pásztor”. Fiai, lelki gyermekei, kiket egytől egyig ismert, tesznek tanúságot Isten emberéről, aki a kicsik és a védtelenek mellett állt, és akiket szabadságra és az élet szeretetére és tiszteletére nevelt. Gyakran evangéliumi egyszerűséggel és fáradhatatlan elkötelezettséggel emelt szót a családok és az idő előtt felnőtté váló és szenvedésre ítélt gyermekek védelmében, továbbá sürgette, hogy adják meg nekik a méltóbb emberi élet értékeit, így mentve meg őket a gonosz szolgaságától. Soha meg nem állt, szeretetből adta oda magát, átölelve Krisztus keresztjét, egészen vére ontásáig.

A pásztorokhoz, akiknek „kezére bízta az Úr az ő népét e gazdag történelmű szigeten, ahol népek és kultúrák kereszteződtek egymással”, a pápa azzal a felhívással fordul, hogy ne torpanjanak meg a jelenkor számos emberi és társadalmi sebe láttán, melyek még mindig vérzenek, és amiket „a vigasztalás olajával és az együttérzés balzsamával kell gyógyítani”.

Sürgető szükség a szegények melletti elsődleges döntés.

A pápa levelében arra buzdítja a szicíliai egyházat, hogy „emelje ki az evangélium szépségét és megkülönböztető jellegét, midőn megfelelő gesztusokkal és alkalmas nyelvezettel mutatja fel Isten gyengédségét, igazságosságát és irgalmát”. Don Giuseppe Puglisi vértanú gyakorlatias és mély bölcsességgel rendelkezett; szívesen mondta: „Ha mindannyian teszünk valamit, akkor együtt sokat tehetünk.” Legyen ez felhívás mindenki számára, hogy le tudja győzni sok félelmét és személyes ellenállását, és együtt tudjon működni egy igazságos és testvéri társadalom felépítésében.

Jól tudjuk, mennyit küzdött Don Pino azért, hogy

senki ne érezze magát egyedül a hanyatlás kihívásával és a bűnözés rejtett erejével szemben. Az elszigeteltség, a bűnpártoló bezárkózás erős fegyverei azoknak, akik másokat saját érdekeik alá akarnak vetni.

A pápa levelében arra kéri Szicília lelkipásztorait, hogy a papi szolgálat mindennapi felelősségének tudatában legyenek készek arra, hogy mindig és mindenhol a befogadó Jó Pásztor igazi képmásává váljanak, és hogy félelem nélkül, bátorsággal tudjanak reményt kelteni azokban, akikkel találkoznak, különösen a leggyengébbekben, a betegekben, a szenvedőkben és a migránsokban. A fiatalok pedig álljanak mindig törődésük középpontjában, mert ők a jövő reménysége.

„Puglisi atya lefegyverző mosolya biztasson benneteket, hogy

boldog és merész tanítványok legyetek, akik készek az állandó belső megtérésre, a testvérek szolgálatára, hűen papi ígéreteitekhez és engedelmességgel az Egyház iránt”

– fogalmazott levelében Ferenc pápa, végül Boldog Puglisi atya és a Boldogságos Szűz Mária oltalmára bízta a szicíliaiakat, apostoli áldását adva rájuk.

Forrás: Vértesaljai László/Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír