A Szent Miklós-székesegyház falai benépesültek a szentek embernagyságú figuráival. A felső szinten, a karzatok felett vagy épp a mennyezeten immár teljes kidolgozottságukban, a főhajót körülvevő falakon még csak alapozó színekkel, grafitvázlatokkal vagy kész-félkész díszítő ornamentikával együtt sorakoznak vértanúk, apostolok, szentek, magyar szentek, evangélisták, oszlopon élő remeték, az Istenszülő és Krisztus.
Oly gazdag ikonográfiai program elevenedik meg a földtől az ég felé vezető falfestményeken, hogy szemlélésükre időt kell szánnia az arra látogatónak.
A nagy felületeken Jézus életének jelenetei láthatók: vízkereszt, Úrszínváltozás, Jézus születése, kánai menyegző. A szentélyben, ahol jelenleg a legintenzívebben folyik a munka, az utolsó vacsora szereplői ismerhetők fel a grafitvázalatok szürkéi nyomán.
A művészcsapat és vezetőjük, Seres Tamás festő-restaurátor a további, most alakuló vagy csak tervekben létező jelenetekről, tondókról is említést tesz, hiszen a szentélyben az ikonosztázion hátoldalára, az oldalhajók falaira és a bejárat melletti üres felületekre is festenek még.
A keskenyebb, boltívek, ajtók melletti részekre az oszlopon vagy fán élő remeték alakjai kerülnek; a boltívek ívbélletén indaornamentika formálódik.
A festményekbe komponált feliratok nemcsak az ábrázolt alak nevét mutatják, hanem tanítást is adnak egy-egy evangéliumi szakasszal, idézettel, krisztusi szóval.
A feliratok mellett érdemes a festmények részleteire, lágy színeire, aranyozására, kidolgozottságára, stílusára is figyelni.
Az összkép erőteljes hatást gyakorolhat egy szertartáson a hívőre vagy a szertartások között érkező látogatóra már most is, hogy „félkész” templombelsőt láthat.
A szolgálatot teljesítő pap különös ajándékként kapta meg ebben a székesegyházban azt a látványt, mely csupán az oltár melletti szolgálat által lehet az övé: az oltárt körülölelő, négy lábon álló baldachinos cibórium nyitott közepén – ablak a végtelenre? – föntről az Istenszülő a jellel, Jézus Krisztussal néz le rá.
A székesegyház festése folytatódik, de a szertartások továbbra is zavartalanul látogathatók.
Forrás és fotó: P. Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria