A szentmise elején Mihályi Jeromos perjel, a tihanyi bencés közösség elöljárója így fogalmazott: „Szent Ányos püspök apátságunk védőszentje. I. András alapító királyunk őt választotta ki ennek a monostornak patrónusává, hogy oltalmazza, védje az itt élőket, és azokat a szerzeteseket, akik itt az Isten keresésére vállalkoznak, akik a király lelki üdvéért, nemzetünkért imádkoznak és szolgálnak, jellé válva az itt élők és az egész világ számára. A szentmise mindig hálaadás. Ebbe a hálaadásba ezen az ünnepen belefoglalunk egy szerzetesközösségi hálaadást is, hiszen 1994-ben került vissza az apátsági épület és a templom a Magyar Bencés Kongregáció tulajdonába. Ekkor indulhatott itt újra a szerzetesi élet az 1950-es feloszlatás után.”
A tihanyi perjel kiemelten köszöntötte az ünnep főcelebránsát, Udvardy György veszprémi érseket; Tornavölgyi Krisztián kerületi esperest, plébánost, érseki irodaigazgatót; a más bencés házakból – Pannonhalmáról, Győrből, Bakonybélből – érkezett rendtársakat, valamint a közösséggel ünneplő híveket és a bencések népes barát- és vendégseregét.
Udvardy György veszprémi érsek szentbeszédében Szent Ányost állította elénk példaként. „A hű és okos szolgát ünnepeljük a mai szentmisében. Őrá emlékezünk, tőle akarunk tanulni. Szent Ányos 65 évig volt püspöke rábízott népének, szolgálta őt püspökként, népének őreként, oltalmazóként, és gondoskodott arról, hogy a rábízott nyáj minden tekintetben az Úrra tudjon figyelni, az Úrban éljen és az Úrhoz érkezzen. Hű és okos szolga. Krisztusi erények ragyognak fel az ő cselekedetén, az ő személyén.
A krisztusi erények alapvetően arra irányulnak, hogy bennünket Krisztus módjára az Atyához kapcsoljanak, hiszen megkapjuk a lehetőséget, hogy ezen erények segítségével az Istent Atyának higgyük, Atyának szólítsuk és Atyaként kérjük tőle életünk oltalmát.”
A szentbeszédet teljes terjedelemben IDE kattintva olvashatják el.
A záróáldás előtt Mihályi Jeromos tihanyi perjel, a tihanyi bencés közösség elöljárója köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették az ünnep megszervezését.
„Ünneppel ajándékozott meg bennünket az Isten. Az ünnep föltárja és gazdagítja a szívünket. Mindaz, amit elődeink éltek, ahogy a közösség most ünnepel, ez mind-mind nagy gazdagság. Egészen bizonyos, hogy szükség van arra, hogy az Egyházat védjük, óvjuk. Nem azért, mert valami militáns magatartást szeretnénk magunkra ölteni, hanem azért, mert a küzdelem Krisztushoz tartozásunk elválaszthatatlan része. Így tekintünk a jövőbe” – fogalmazott az ünnepi szentmise végén Udvardy György.
A képre kattintva fotógaléria nyílik.
A szentmise után szeretetvendégségre hívták a tihanyiakat, a környékbelieket és a vendégeket.
Ányos (latinul Anianus, franciául Aignan) a mai Orléans város (latinul: Aurelianum) püspöke volt 388 és 453 között. Amikor a hunok Attila vezetésével 451-ben a Nyugat-római Birodalomra támadtak, Ányos püspök hívei imádságával és Aëtius római hadvezér segítségével meg tudta akadályozni, hogy a várost elpusztítsák.
A francia királyok védőszentként tisztelték Ányost. I. Henrik francia király (1031–1060) felesége, Anna, és I. András magyar király (1046–1060) felesége, Anasztázia (a kijevi Bölcs Jaroszláv nagyfejedelem leányai) testvérek voltak. Az Ányos-kultusz valószínűleg e családi kapcsolat révén jutott el Magyarországra.
Tihanyon kívül Magyarországon csak Marcaliban volt Szent Ányos tiszteletére emelt templom, ez utóbbi azonban a török időkben elpusztult.
Ányos püspök liturgikus ünnepe november 17-e.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria