Szent Bernadett-mise – Ajándékkoncert a kelenföldi Szent Gellért-templomban

A Szent Bernadett-mise alt szólistára, vegyes karra és szimfonikus zenekarra íródott, liturgikus szövegekre, nyolc tételben – írta Vedres Csaba a műről. 

„Bernadettet elsősorban mint a lourdes-i látnokot szeretjük és tiszteljük, akinek 1858-ban 18 alkalommal jelent meg a Szűzanya. Először őrültnek és csalónak nézték, majd olyan esztelen rajongás tárgya lett, hogy nem maradhatott tovább Lourdes-ban, Nevers-be jelentkezett betegápoló nővérnek. Művemet Bernadett életének ez a korszaka ihlette meg leginkább. Mire Nevers-be érkezett, már országos »sztár« volt, amit egyetlen porcikája sem kívánt. Rendtársai fontosnak tartották, hogy megóvják őt a gőgtől, s mivel rengeteg betegséggel küszködött, hasznavehetetlennek is tartották.

Életének második fele döbbenetes kettősségben zajlott le. A nevers-i zárda látogató helyiségében hírességek, világi és egyházi hatalmasságok látogatták meg, akiknek újra és újra el kellett mondania a látomások történetét. A látogatások közti szünetekben pedig használhatatlan, lenézett nővérként élte napjait. Mindezt egyszerre feldolgozni szinte lehetetlen, neki mégis sikerült. Őszintesége, szívének egyszerűsége, szókimondása, mindenféle szereptől való idegenkedése megőrizte őt Istenben szabadnak. Halálos ágyán, 1879 áprilisában a következőket mondta:

»Az lesz a legjobb, amit a lehető legegyszerűbben írnak meg. Azzal, hogy virágosakká akarják tenni a dolgokat, kiforgatják azokat természetes mivoltukból.«

Partitúrám címoldalán – mint legfontosabb vezérlő gondolat – ez az idézet szerepel” – fogalmaz a Szent Bernadett-miséről szóló ismertetőjében a zeneszerző, Vedres Csaba.

A mű és az előadás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

*

A Mária Rádió szeptember 24-i Napindító műsorában reggel 7.30-kor élő riport hangzik el – zenei betétekkel – Vedres Csaba Szent Bernadett-mise című zeneművének szeptember 26-i budapesti előadásáról.

Forrás és fotó: Facebook

Magyar Kurír