Szent Család ünnepe egyházmegyéinkben

Szent Család vasárnapja a 20. század elején került be a liturgikus naptárba: XV. Benedek pápa vezette be 1921-ben. Ünnepe eredetileg a vízkereszt utáni első vasárnapra esett, de 1969-ben átkerült karácsony nyolcadának a karácsony napját követő első vasárnapjára.

Pécsi Egyházmegye

A pécsi bazilikában Kajtár Edvárd, a székesegyház plébánosa celebrált ünnepi szentmisét, amelynek keretében a hagyományokhoz hűen sor került a családok megáldására is.

„Ünneplünk, mert Jézus születésével megmutatta, mennyire fontos ez az egység. Enélkül nem tudunk boldogok lenni” – mondta Kajtár Edvárd. Ezt követően homíliájában három szentírási történetet idézett fel, melyekben a család mint zárt, de bővíthető kör – mint egy templom – és mint hagyományokat éltető közösség jelenik meg. „Az ember nem létezik család nélkül, ez a Biblia nagy igazsága, és ezt ünnepeljük ezen a vasárnap estén is. A Szent Család nem azért »szent«, mert szentek a tagjai, hanem mert a család egy olyan életkörülmény az ember számára, mint a halak számára a víz. Hiszen ha nincs víz, elpusztulnak a halak, ha pedig nincs család, nincs egységben az ember.” 

Elsőként Noé bárkájáról beszélt, amelyre Noé feleségével, gyermekeivel együtt költözött, és ahova minden állatfajból egy-egy párt vitt magával, hogy az özönvíz elmúlásával a második teremtés valósuljon meg. „...itt a család egy olyan zárt világ, amelybe újabb és újabb tagok léphetnek be. Mert bár az özönvíz elpusztította az életet, a család megmaradt, mivel zárva maradt” – hangsúlyozta a szónok, hozzátéve, ebben az egységben nem lehet felcserélni a tagokat, viszont bővíthetjük azok számát. Az olajfaággal visszatérő galamb újabb jelentést társít a család fogalmához, amely a remény: „Noé időről időre szabadon engedett egy madarat a bárkáról, és amikor a galamb ággal tért vissza, az a remény jele volt. Vagyis a család egy magasabb rendű élet köré szerveződik. Ez az egység nem szűnik meg akkor sem, ha kirepülnek a gyermekek, ha megözvegyül a szülő, mert család nélkül csupán pillanatképek vannak, nincs jövőkép, kibontakozás, előrehaladás.”

Az ószövetségi képek felidézését a szónok Ábrahám történetével folytatta, rávilágítva, hogy az ember nem azért alapít családot, mert nem jó egyedül lenni, hanem mert ez őstudás. „Ábrahám próféta volt, akin keresztül Isten szólt, és mint próféta, értelmezni akarta Isten akaratát, ezért együtt imádkozott családjával, tehát velük kereste az Úr szándékát. Ez pedig túlmutat a biológiai szükségleteken, hiszen Isten népének alapegysége egy mozgó templom.”

A harmadik bibliai kép, amelyben megjelenik a család, a tékozló fiú képe. „A család az irgalom helye is egyben! Ezért nem szabad feltételekhez kötni a megbocsátást sem, mert az egységben mindig újra lehet szerveződni. A család gyökérzet és hagyomány. Nagyon fontos, hogy ezt átadjuk a következő generációnak, mert ha az ember elengedi a család hagyományait, elszegényedik.”

A teljes beszámoló ITT olvasható.

* * *

Váci Egyházmegye

Marton Zsolt váci megyéspüspök a váci Szent Kereszt ferences templomban mutatott be szentmisét, beszédében Szűz Mária és Szent József szeretetkapcsolatát, engedelmességét és áldozatvállalását állította példának minden család számára. A szentmisén Tömördi Viktor OFM és Paszternák Tamás atya koncelebrált.

A váci megyéspüspök emlékeztetett az ember két legősibb vágyára: az Isten és a közösség utáni vágyra. Isten ültette el az emberben a közösség utáni vágyat, mert Ő maga is közösség a Szentháromságban. Ezt követően Isten emberré válására, családban való születésére hívta fel a jelenlévők figyelmét, amely nem volt hagyományos család, inkább rendkívülinek nevezhetnénk, mivel szűz házasságban, szűz anyától született egyetlen gyermekként. „Miért született családba?” – tette fel a kérdést a főpásztor. Erre a választ szintén az ember ősi vágyában találjuk. Isten ezzel közösséget vállalt minden családdal. Olyan életet élt Mária, József és Jézus, amilyent az egyszerű családok. „A Szent Család példát adott az emberiségnek az isteni titok felvállalásában, az áldozatvállalásban, az engedelmességben. Mária befogadta a titkot, és József is hűségesen, csöndesen, amit a világ nem értett. Az istenhívők titkát sem érti a világ, de ezt hordozni kell” – mondta.

Szentbeszéde végén azt hangsúlyozta a szónok, hogy szeretetkapcsolataink nem cserélhetők le úgy, mint anyagi javaink. „Kérjük Istent, hogy a Szent Család által áldja meg családjainkat, életünket, segítsen, hogy legyenek boldog keresztény családjaink!” – fohászkodott.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye; Bölönyi Gabriella/Váci Egyházmegye

Magyar Kurír