Szent Gellért a magasban – Tóth Dávid új szobra a budapest-belvárosi főplébánia-templomban

A Vata-féle lázadás résztvevői 1046-ban szemben, a Duna túloldalán magasodó Kelen- (mai Gellért-) hegyről egy taligára téve taszították a mélybe a Velencéből érkezett itáliai bencés szerzetest, csanádi püspököt, Imre herceg nevelőjét, akit a hagyomány szerint a belvárosi templom Árpád-kori elődjében ravataloztak fel, és akinek itt volt első, ideiglenes nyughelye is.

Szent Gellért földi maradványait később visszavitték szülővárosába; a muranói Szűz Mária- és Szent Donát-bazilikában temették el. 2002-ben onnan, a velencei pátriárka igazolásával érkezett ajándékként „Gerardo di Sagredo” ereklyéje (nevezetesen a sarokcsontja) a pesti belvárosi templomba.

A Szent Gellértet ábrázoló egész alakos gipszszobrot a fedélszéken, a két torony közötti zárt átjárón helyezték el. Megalkotására Osztie Zoltán még a koronavírus-járvány kitörése előtt, 2019 decemberében kérte fel Tóth Dávidot.

Választása nem volt előzmények nélküli, hiszen az országszerte jól ismert, kiváló művész korábbi munkái közé tartozik a belvárosi templom melletti kertben felállított Szent Kinga- és Szent Hedvig-szobor is.

A püspök rövid életrajzát, „hivatásképét” felvázoló plébános szerint a magyar nemzetet egykor evangelizáló bencés szerzetes szellemisége a mai európai újpogányság idején különösen aktuális. Ahogy egykor Gellért adott példát nekünk, úgy most mi nyújthatunk alternatívát ezeréves kereszténységünkkel az egyre dekadensebbé váló Európa számára. Magyarnak lenni küldetés és feladat – vallja Osztie Zoltán.

Tóth Dávid szobrász a „műhelymunka” részleteibe avatta be a sajtótájékoztató részvevőit. A témában elmerülve több tervet készített. Szimbolikus jellege van annak, hogy Gellért szinte „lebegő” figuráját a sziklatömbbe akadt kordélyra állította.

Tudatosan kerülte a teatralitást, a püspök mártíromságának naturalista ábrázolását. Egy egyszerű, letisztult, „szellemiesített” szoborra törekedett, amely közvetíti a nézőnek, hogy „modellje” nem hétköznapi ember, hanem egy egész nemzet által tisztelt vértanú szent. Alakja egyszerre felkiáltójel és intelem. Gellértet kereszttel a kezében is megmintázta, ám a művész úgy érezte, hogy a keresztet „kiemelve” a fölemelt kéz, az égre mutató ujj erősebbé tette az alkotás üzenetét.

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír
(pt)