Szent Gellért-napi búcsú a Gyergyói-havasokban

Ditró az 1913. július 13-án Jézus Szívének szentelt, katedrális méretű templomáról ismert. Régi templomának Alexandriai Szent Katalin a védőszentje. A felszegen Sarlós Boldogasszony-kápolna is van, a közelmúltban Szent Imre tiszteletére is épült egy kápolna, és a szintén nemrég épült temetői kápolna mellett a hegyoldalban, valamint a hegytetőn további istentiszteleti helyek találhatóak. Ezek egyike a Szent Gellért védelmébe ajánlott cengelléri kápolna, ahol szeptember 24-én búcsút tartottak.

A búcsút előkészítő lelkes csapat Baróti László Sándor plébános vezetésével már kora reggel kiment a helyszínre, hogy idejében hozzálásson az estebéd elkészítéséhez, amelyet a zarándokok a szentmise végén fogyasztottak el.

A hideg, de egyben napos időjárás ellenére sok hívő, zarándok, a ditrói cserkészcsapat – akik az olvasmányokat és a könyörgéseket olvasták –, az ezen az eseményen hagyományosan részt vevő galgahévízi motorosok népesítették be a kápolna környékét. Internetes közvetítés által azok is bekapcsolódhattak a búcsúi szentmisébe, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak elmenni Cengellérre.

A felkért szónok, Boldizsár Ferenc számára is különleges volt a búcsúünnep, hisz 12 éves papi szolgálata során először hirdette az igét Szent Gellért püspök és vértanú ünnepén mint búcsús szónok.

Szentbeszédében a történelmi kontextust figyelembe véve Szent Gellért életének fontosabb eseményeiről, szerzetessé válásának útjáról elmélkedett. Szent Gellért példa lehet számunkra abban, hogy ne a magunk életét éljük, hanem másokért éljük életünket. Ne a saját akaratunkat helyezzük előtérbe, hanem a másokét – emelte ki a szónok. – Ritkán adnak ma magyaros neveket a családban a gyermekeknek, pedig a név mindig üzen, a név mindig megtiszteltetés. A Szentírásban a név mindig üzenetet hordoz, jelentéssel bír.

Szent Gellért püspök ünnepi üzenete számunkra az, hogy tegyük meg, ami tőlünk telhető, ott, ahol vagyunk. Csak Istenben való életet érdemes élni. A szentek három dologra hívnak meg bennünket: akarunk-e emberek lenni, akarunk-e igaz emberek lenni, és akarunk-e szent emberek lenni. Az igaz ember a másik javára éli az életet felelősséggel, elhatározottsággal. Szentnek lenni valójában azt jelenti: jobb embernek lenni. Jobb embernek, mint tegnap voltunk. Minden szentmise, minden szentgyónás, böjt, önmegtagadás, másokért való áldozatvállalás ebben segít: hogy jobb emberek legyünk. Legyünk olyan emberek, mint Szent Gellért, aki soha nem tagadta meg a hitét, aki soha nem alkudott meg, aki mindig vállalta a legnehezebb küldetést, hogy Istenről tanúságot tegyen. Szent Gellért példája vonzza ma a szívünket, hogy akarjunk istenes életet élni, jobb emberek lenni, szentek lenni – zárta elmélkedését az ünnep szónoka.

A szentmise záró könyörgése után Baróti László Sándor megköszönte a hívek részvételét, segítségét, támogatását, a búcsús ünnepen való közreműködést, majd zárásként a ditrói cserkészcsapat Takó János templomépítő főesperesről emlékezett meg egy rövid műsorral. (A ditrói cserkészek 1991-ben, Szilágyi Lőrinc akkori plébános javaslatára vették fel a Jézus Szíve-templom építtetőjének nevét, hogy ezzel is méltóan tisztelegjenek emléke előtt.)

Az ünnepség közös estebéd elfogyasztásával zárult, amelyet a ditrói asszonyok készítettek a zarándokok számára.

Forrás és fortó: Kerekes Péter/Romkat.ro

Magyar Kurír