Szent Gellértre, az egyházmegye első püspökére emlékeztek Szegeden

Az egyházmegye első püspökére, a vértanú Szent Gellértre emlékeztek szeptember 25-én a dómban, ahol Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök mutatott be ünnepi szentmisét az egyházmegye papságának jelenlétében. A főpásztor kiemelte,

Szent Gellért tizenhat éven át szervezte, vezette és szolgálta a csanádi egyházmegyét, amely ma három ország területén található: nagybecskereki központtal Szerbiában, temesvári központtal Romániában, míg határon belül szegedi központtal működik, és mindhárom testvéregyházmegye tiszteli Szent Gellértet.

Kiss-Rigó László prédikációjában arról beszélt, hogy az evangélium, amelyet a szentek, köztük Gellért is megvalósított, üzenetet hordoz számunkra. Hangsúlyozta, a mostani szentmisén elhangzott evangélium három fontos tanácsot tartalmazott. Az egyik buzdítás a „Ne féljetek!” volt, amely gyakori a Szentírásban, és arra figyelmeztet, hogy ne féljünk a vaksorstól, a véletlentől és a haláltól sem. A püspök hozzátette,

Gellért nem félt a fizikai küzdelemtől és a vértanúságtól, ő a pogány ideológiáktól félt.

Érdekes viszont, hogy ma ez épp fordítva van: félünk a fizikai szenvedéstől, miközben nem vesszük észre, hogy valójában a bomlott agyú ideológiák jelentenek veszélyt az egész emberiségre – figyelmeztetett Kiss-Rigó László.

A főpásztor elmondta, a másik üzenet a gondviselésre utalt: milyen csodálatos a teremtett világ, ha nem nyúlunk bele kártékonyan. Hozzátette, ma az egyik legnagyobb gond a depresszió, de ha az ember valóban hívő, kapcsolatban áll Istennel, akkor biztonságtudata van, mindenféle nehézség ellenére nem válik pesszimistává.

Gellért ezt megtapasztalta, képes volt megszervezni a közösséget egy sokkal fejletlenebb világban, miközben mi ennyi fejlődés után sem vagyunk képesek a Gondviselésbe vetett bizalommal megszervezni az életünket, pedig Istentől erőt kapunk minden megpróbáltatáshoz – tette hozzá.

Emlékeztetett, Máté evangéliumában a harmadik tanács az, hogy

legyünk tudatos hívők, vagyis ne kulturális értelemben, a hagyományokhoz hűen valljuk magunkat hívőnek, mert az nem ugyanaz.

Figyelmeztetett, tegyünk tanúságot a mindennapi életben tetteinkkel, magatartásunkkal, gondolkodásmódunkkal, ebben Gellért szintén jó példa mindannyiunknak.

*

A Szeged-Csanádi Egyházmegye fővédőszentjének liturgikus ünnepe szeptember 24-én van, ebből az alkalomból minden évben ünnepi szentmisét mutatnak be a székesegyházban, valamint nemzetközi zenei fesztivált is rendeznek Szegeden, ezt idén szeptember 21. és 28. között tartják. Így emlékezik meg az egyházmegye arról, hogy Szent Gellértet népünk kereszténnyé válásának kezdetén vezérelte hozzánk Isten. Gellért Imre herceg nevelője volt, de remeteként, püspökként és vértanúként is szolgálta Istent és a magyarság krisztusi hitre térését. Az egyházmegyét Szent István bízta rá. Először hét főesperességre osztotta fel az egyházmegyét, majd annak érdekében, hogy elegendő papi utánpótlás legyen, káptalani iskolát hozott létre, később templomokat is építtetett. 1038-ban avatták szentté István királlyal és Imre herceggel együtt.

Forrás és fotó: Délmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír