II. János Pál pápa első látogatásának hátteréről

Kitekintő – 2021. augusztus 22., vasárnap | 13:00

Németh László pápai prelátus maga is jelentős szerepet vállalt II. János Pál pápa első magyarországi látogatása előkészületeiben a vendéglátó esztergomi egyházmegye részéről.

A II. vatikáni zsinat megnyitása előtt XXIII. János pápa 1962. október 4-én Loretóba utazott, hogy a zsinatot a Szűzanya oltalmába ajánlja – ezzel a zarándoklattal kezdődtek a pápák Rómán kívüli utazásai a 20. században. Lelkiségét tekintve a zsinathoz kapcsolódnak, amely ablakot nyitott az Egyházban a világra. VI. Pál pápa a zsinat második ülésszakának utolsó napján, 1963. december 4-én jelentette be, hogy 1964. január 4. és 6. között a Szentföldre utazik. Olaszországon kívüli első történelmi útját újabb utazások követték. I. János Pál pápa rövid pápasága után választották meg 1978-ban II. János Pál pápát, aki folytatta a pápai utazásokat külföldön: 27 évi pápasága alatt 104 nemzetközi utat tett. Pápasága elején nyilatkozta utazásai szándékáról:

Ha az Isten megengedi, mindenhová elmegyek, ahová meghívnak.”

Karol Wojtyła krakkói bíboros megválasztása nagy meglepetés volt, 455 év után nem olasz, hanem lengyel bíboros ült Péter székébe. Különösen is érzékenyen érintette ez a vasfüggöny mögötti országokat, köztük hazánkat is. A kommunista vezetés várakozó álláspontra helyezkedett, nemcsak Magyarországon, hanem a többi szocialista országban is. Számunkra különösen is fontos volt, hogy az új pápa a magyarokkal sok esetben történelmi sorsközösségben és állandó érzelmi kapcsolatban élő lengyel nép fia volt.

Wojtyła bíboros egyházmegyéjének székhelyén, a krakkói székesegyházban élő hagyomány a magyar királylányból lengyel királynévá lett Boldog Hedvig tisztelete, akit 1997-ben a pápa hatodik lengyelországi lelkipásztori látogatása során szentté avatott.

Ez a történeti kapcsolat volt egyik személyes oka annak, hogy a pápa beiktatása után nem sokkal, december 2-án levélben fordult Lékai László bíboroshoz, esztergomi érsekhez, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökéhez és Magyarország püspökeihez. Erre a történelmi kapcsolatra a pápa a magyarokkal való kapcsolataiban rendszeresen utalt. Ez jele volt Magyarország iránti különös figyelmének, a kialakult egyházpolitikai helyzettel való törődésének. Kifejezésre juttatta, hogy folytatni kívánja a VI. Pál pápa által rendszeresített tárgyalásokat.

(...)

A teljes írás első részét ITT olvashatják. A második részt ITT találják.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria