Szent István király ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Egerben a Szent István-napi szentmisét Ternyák Csaba érsek mutatta be, a város papságával együtt az egri bazilikában.

A főpásztor a szentmise kezdetén elmondta, hogy Szent Istvánra nemcsak mint apostoli királyunkra, hanem mint az Egri Főegyházmegye alapítójára is tekintünk. Az érsek ezt követően megáldotta az új kenyeret, amelyet a hívek között szétosztottak a szertartás végén.

Az egri érsek homíliájában úgy fogalmazott, hogy Szent István alakja végigkíséri a magyar nemzet egész történelmét, a hozzá való viszonyát meg kellett és meg kell fogalmazni utódainak, és minden felelős vezetőnek. A diktatúra képviselői I. István királyt látták benne, ünnepét az alkotmány ünnepévé, az új kenyér napjává tették. Személye viszont ennél sokkal többet üzen. Ma is döntésre késztet: ki Ő nekünk? Történelmünk egy fontos alakja, aki a múlt homályába vész, vagy viszonyítási pont minden magyar ember számára. Nekünk is, minden évben, újra és újra meg kell fogalmaznunk magunkban, hogy miként tekintünk rá. Mi hívő magyarok, mindenekelőtt szentként tiszteljük Őt. Hálásak vagyunk népünknek, hogy egy nagy szentet adott az egyháznak. És hálásak vagyunk az egyháznak, hogy egy nagy szentet adott népünknek. Szent István apostoli király, vagyis apostol és király egyszerre. Misszionárius és fejedelem. Nemzetünk sorskérdéseinek megoldásában és egyéni életünk során mai is jó iránytűként szolgálnak Szent István király Imre hercegnek szóló intelmei. Az elmúlt években ezen az ünnepen az intelmekről kezdtünk elmélkedni.

A soron következő idei intelem a tanács súlyáról, a tanács fontosságáról szól. Szent István arra készíti fel fiát, Imre herceget, hogy bölcs, és ne középszerű emberektől kérjen tanácsot. A bölcsességet összeköti az életkorral. Azt tanítja neki, hogy a tanácsot ne fiatalokból állítsa össze, hanem olyanokból, akiknek koruk és bölcsességük miatt jobban megfelel ez a feladat. Így fogalmaz: minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedő és középszerű emberekből összeállítani, én úgy vélem, mit sem ér. Hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a megbecsültebb vének ajkán formálódjék és csiszolódjék a tanács. Ezért fiam, az ifjakkal és a kevésbé bölcsekkel ne tanácskozz. Ne is kérj tőlük tanácsot, csak a gyűlés véneitől, kiknek koruk és bölcsességük miatt megfelel ez a feladat.

Miért ajánlja Szent István az idős emberek tanácsát? Bizonyára azért, amire mi is gondolunk, merthogy ők már hosszabban éltek, nagyobb tapasztalatra tettek szert, sokat tanultak másoktól vagy akár saját kárukból is. Ezért képesek távlatosan látni egyes lépéseket, és felmérik ezen lépések hosszú távú következményeit.

A nemzetek sokszor rövid távú döntéseket hoznak a nagy horderejű kérdésekben is, nem eléggé végiggondolva azok akár a következő nemzedék életére is kiható következményeit. Gondoljunk csak a környezetvédelmi kérdésekre, vagy éppen a bevándorlás politikára. Az igazi felelősség éppen arról szól, hogy milyen következményei lesznek döntéseinknek hosszú távon. Sajnos a mai világ gyakran kevés jelentőséget tulajdonít a korral járó bölcsességnek. Így van ez a családok életében, a nemzetek vagy a nemzeti kérdések vonatkozásában is. Szent István intelme arra tanít, hogy nyugodtabb lenne a világ, nyugodtabb lenne a családok élete, ha az idősebbekre támaszkodnánk. Az idősebb bölcsek tanácsa sok elhamarkodott döntéstől megóvhatna bennünket. Az intelmeket szinte ironikus módon így folytatja Szent István: ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel. Ha a bolondokkal forgolódsz, társul adod magad hozzájuk.

Ezt követően Ternyák Csaba érsek az ünnep szentírási szakaszairól szólt, s rámutatott, hogy ezek is a bölcsesség fontosságára figyelmeztetnek. Az olvasmány a Példabeszédek könyvében szinte gyengéd szeretettel kéri a jó tanácsok elfogadását. Szent Pál pedig arra emlékeztet bennünket a Szentleckében, hogy ne éljünk úgy, mint a pogányok, akik elidegenedtek az istenes élettől. Ahogy mondja: „Újuljatok meg lélekben és érzéseitekben, öltsétek magatokra az új embert!”

A sziklára épített házról szóló evangéliumi rész arról az okos emberről szól, aki nem csupán udvariasan meghallgatja a jó tanácsokat, majd megy a saját feje után, hanem e szerint cselekszik is.

Szent István királyunk nemcsak fiát, Imrét, hanem bennünket is bölcsességre int. Nem mindegy, hogy kinek a tanácsára hallgatunk. Kinek a példáját követjük. Nemcsak a királyoknak van tanácsadó testületük, akiknek nagy kérdésekben kell döntéseket hozniuk. Mi mindannyian tanulhatunk az intelmekből, hiszen a mi döntéseink is nagy döntések, amelyek saját életünkről hosszú távra szólnak. Látunk sok rossz példát, hallunk sok rossz tanácsot, de ha bölcsek vagyunk, akkor a jót kell követnünk. Vegyük tehát kézbe a saját jövőnket! Az, hogy imádkozunk-e rendszeresen, templomos emberek vagyunk-e, vagy inkább templomkerülők, egyedül rajtunk múlik.

Beszéde végén az érsek elmondta: Szent István népe őszinte szívvel ajánlja magát a Boldogasszony oltalmába, aki első királyunk érdeméből továbbra is Nagyasszonyunk és pátrónánk. Ma is kiterjeszti ránk anyai védő palástját, kérjük Őt, hogy védjen meg bennünket minden belső és külső ellenségtől, hogy bölcs emberként minden ügyünkben sziklára építsünk, hogy Jézus Krisztus országa megvalósuljon közöttünk. Ehhez kérjük Szent István királyt, Boldog Gizellát, Szent Imre herceget, az összes magyar szentet és boldogot. Esedezzenek értünk és kérjék az Egek Urát, hogy példájukon felbuzdulva jó úton járjunk, és mindhalálig kitartsunk őseink hitében.

* * *

Ünnepi szentmisében emlékeztek Győrben államalapító Szent István királyra augusztus 20-án a Nagyboldogasszony-székesegyházban. A liturgia során, melyet dr. Pápai Lajos megyéspüspök mutatott be, kenyérszentelést tartottak.

Az ünnepi liturgia végeztével a papság és az asszisztencia a hívek jelenlétében megkoszorúzta az Egyházmegyei Hivatalnál található Boldogasszony-szobrot, Szervátiusz Tibor alkotását.

* * *

Több százan adtak közösen hálát a mindennapi kenyérért augusztus 20-án Pécsett. A Magyarok Kenyerét Udvardy György megyéspüspök áldotta meg. A Szent István-napi helyi ünnepség immár ötödik alkalommal gazdagodott a Magyarok Kenyere programmal.

„Ha kenyér van, minden van. Ha kenyérhez jutunk, akkor táplálékhoz jutunk, akkor közösséghez jutunk, akkor föléled a szívünkben az osztozás vágya, a felelősség. Ha kenyér van, akkor jövőnk van” – ezekkel a szavakkal áldotta meg a pécsi megyéspüspök a Magyarok Kenyerét.

A Magyarok Kenyere program a nemzeti összefogás jelképe. A magyarokat ezer évvel ezelőtt István király kovácsolta egybe, aki Udvardy György szerint reálisan gondolkodó, jó vezető volt: „Igaz kérdéseket tesz fel – olyan kérdéseket, amelyek a nép javát szolgálják, és ezekre ad igaz válaszokat. Tehát a kereszténység melletti döntése nem hasznossági elv alapján születik meg, és nem is politikai megfontolásból, hanem azért, mert hiszi, hogy a Krisztusban felragyogó ember a jövő embere" – fogalmazott a főpásztor.

„Aki letör egy darabot a kenyeréből és odaadja az éhezőnek, attól ő nem kevesebb lesz, hanem több" – mondta az ünnepségen a Magyarok Kenyere program kezdeményezője, Korinek László.

Idén több mint négyszáz tonna búza gyűlt össze. Mindenekelőtt a dévai Szent Ferenc Alapítvány erdélyi árváinak, a kárpátaljai Nagydobronyi Református Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon lakóinak, valamint a magyarországi Oltalom Karitatív Egyesület rászorultjainak juttatják el. De éhező pécsi gyerekeknek is segítenek a Pécsi Jótékony Nőegylet Nekem Nincs Ebédem elnevezésű programjának keretében.

A Magyarok Kenyere megáldása és megszegése után Udvardy György pécsi megyéspüspök szentmisét mutatott be a pécsi székesegyházban.

* * *

Székesfehérvár, Szent István király városa, számos ünnepi eseménnyel emlékezett meg az első magyar királyról a Királyi Napok keretében. Kiemelt eseményét, az ünnepi szentmisét a megjelent egyházi méltóságok, a honvédelmi államtitkár, a város polgármestere, a közgyűlés megyei alelnöke, a közhivatalok vezetői, a lovagrendek képviselői, valamint Székesfehérvár lengyelországi testvérvárosából, az Opoléből érkező küldöttség jelenlétében mutatta be Spányi Antal megyéspüspök a város papságával.

A főpásztor felidézte az államalapító és egyházszervező király alakját, a magyar történelemben betöltött rendkívüli vezetői és apostoli szerepét. „A világ szinte minden táján, ha máskor nem, ezen a napon összejönnek azok, akik Szent István nyelvét, a magyar nyelvet ismerik és az Ő népéhez tartozónak tartják magukat. Fejet hajtanak azelőtt a király előtt, aki nemcsak méltóságban volt első, hanem történelmünk a legkiválóbb uralkodónknak tekinti. Tiszteljük gazdag életpéldáját, amelyet új és új oldalról próbálunk megközelíteni, tiszteljük országvezetői nagyságát, amelyből tanulni szeretnénk” – hangzott el a beszédben.

Spányi Antal arról is beszélt, hogy a ma embere az életére vonatkozólag sokszor olyan igazodási pontokat keres, amely nem ad helyes megoldást, pozitív iránymutatást. Így volt ez Szent István idejében is. Sokan próbáltak több úrnak, több istenségnek szolgálni, rossz szövetségest találva, a bajok idején másokban keresve a hibát. Szent István felismerte a helyes utat, amelyen országát vezesse. Nagy lelkierővel, Szent Adalbert tanítása nyomán tudta Krisztushoz vezetni a népet. Imádkozó uralkodó volt, aki felesége, Gizella kezét is imádságos lelkületének köszönheti. Családi életüket sok bánat és nehézség kísérte, de kitartottak a hitben, mert tudták, hogy a bajban Isten velük lesz és így gondolkodtak az ország sorsáról is. Amikor öreg és beteg lett a király, tudta, honnan remélhet egyedül segítséget, így lettünk mi, magyarok Mária népe.

A megyéspüspök végül arra bíztatott, tanuljunk meg Szent Istvántól az égre tekinteni és onnan kérni az erőt. Az Ő útján vívjuk meg a jelen harcait, hogy jövőnkre mi is kiérdemelhessük Isten áldását. 

Spányi Antal püspök az új kenyeret idén a szentmise végén a székesegyházban áldotta meg, Szent István fehérvári koponyaereklyéje előtt. „A kenyér a mi nyelvünkben az életet jelenti, a jelent és jövőt. Ezzel az áldással a mindennapunkat szenteljük meg” – mondta a püspök, majd hozzátette: Szent István imái által legyen áldás hazánkon, hogy visszatekintve múltunkra mindig tudjunk hálás szívvel köszönetet mondani mindenért Istennek.

* * *

Ilyenkor különösen hálásnak kell lennünk a Jóistennek és Szent István királynak, hogy nekünk van hazánk, amelyért felelősséggel tartozunk – mondta Márfi Gyula érsek augusztus 20-án, a veszprémi Szent Mihály-bazilikában bemutatott szentmisén. Homíliájában a hazaszeretet fontosságáról beszélt. A magyar eredetileg nem volt hazát ismerő nép. Őseink vándoroltak, azt gondolták, mindenütt otthon vannak. István királynak döntő szerepe volt abban, hogy van egy ország amit magunkénak érzünk. Hangsúlyozta, hogy haza, egyház, család nélkül az ember teljesen védtelenné és kiszolgáltatottá válik az őt manipuláló erőkkel szemben. Kell egy föld, amelyen meg kell telepedned, amelyért felelősséggel tartozunk. Ez a keresztényi szemlélet is, hiszen az Úrjézus is szerette hazáját. Végül arra kérte a híveket, hogy imádkozzunk azért a Jóistenhez a Szűzanyához és Szent István királyhoz, hogy hadd tudjunk jó keresztények és jó magyarok lenni!

Az ünnepi szentmise keretében az érsek megáldotta a nemzeti színű szalaggal átkötött új kenyeret, amiből mindenki vihetett haza egy darabot. A szentmisén közreműködött Zavaros Eszter, a Magyar Állami Operaház magánénekese.

Az államalapítás évfordulójára évről évre színes programokkal készülnek a Veszprémi Érsekség intézményei. A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben Medgyesi S. Norbert történész, népénekkutató dedikálta az Énekek Szent István király tiszteletére című kötetét. A Szaléziánumban az esős idő miatt beltéri helyszínekre szorultak a programok. Idén is többféle kézműves foglalkozást próbálhattak ki a gyerekek és a játékos kedvű felnőttek. Volt kavicsfestés, szentek életéről szóló tudáspróba és a szent korona másolatát is el lehetett készíteni.

Fotó: Loósz Róbert/Pécsi Egyházmegye, Berta Gábor/Székesfehérvári Egyházmegye, Veszprémi Főegyházmegye

Eger: Lénárt Márton   

Győr: Ács Tamás

Videó: Székesfehérvári Egyházmegyei Stúdió

Magyar Kurír