Szent Ivóra, a jogászok védőszentjére emlékeztek Győrben

Hazai – 2026. május 28., csütörtök | 13:41

A jogász hivatásrendekért mutattak be szentmisét, egyúttal Szent Ivóra, a jogászok védőszentjére emlékeztek május 19-én kedd este a győri bencés templomban. A szertartást Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója mutatta be. A szertartásra Budapestről is érkeztek jogász végzettségű hívek.

Szent Ivó, a jogászok védőszentje ünnepén a jogász hivatásrendekért mutattak be szentmisét – immár második alkalommal – a győri bencések Loyolai Szent Ignác-templomában. A szertartáson részt vett többek közt Bóka Zsolt ügyvéd, országgyűlési képviselő és Smuk Péter, a Széchenyi Egyetem dékánja. A szentmisét Juhász-Laczik Albin OSB, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója mutatta be, aki jogász végzettséggel is rendelkezik.

A szerzetes prédikációjában Szent János evangéliumának fő koncepciójára, az újplatonista világképpel mélyen vitatkozó perikorézis teológiai fogalmára hívta fel a figyelmet. „Az Atya én bennem, én az Atyában, a Szent Lélek pedig mindannyiunk lelkében. Ebbe a megfoghatatlan, nagyon különböző, de mégis egységes, nagyon sokszínű és mindent betöltő isteni valóságba minden ember meghívást kap” - mondta a szerzetes.

Albin atya a perikorézis lényegét a barokk művészeti stílus végtelen dinamikájában ragadta meg. A barokk hazájában, Rómában, Borrini által épített Szent Ivó templomában „minden mozog”. A spirálos templom torony a bábeli összevisszaságra emlékeztet, melynek tetején a kereszt jelenik meg.

„Az életünk olyan, mint egy barokk templom. Próbálunk rendet rakni. Nem azért dolgozunk, nem azért vannak az ügyek, hogy ezáltal jobb legyen a világ. Azért követjük a hivatásunkat, mert minden ügyben, minden egyes apró részletben, minden cselekedetünkben akármilyen kaotikus, ott van Isten. Hivatásunk, hogy ezeket felfedezzük, és ezért kell minden ügyet elvállalni” – mondta a szentszmise szónoka, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatója.

Szent Ivó

Hélory Ivó a bretagne-i Kermartinban született 1253. október 17-én. Édesapját korán elvesztette. Ismeretes édesanyja Ivó vallásos nevelését meghatározó intése: „Úgy élj, hogy szent lehess!”. Filozófiát, teológiát és kánonjogot Párizsban, római jogot Orleans-ban tanult. Jogi ismereteit a rászorulók, az elesettek megsegítésére használta. Tanulmányai befejeztével, 1280-ban diakónussá szentelték, majd szülőföldjén, Rennes-ben, később a tréguier-i egyházmegyei bíróságon végzett bírói szolgálatot.

1284-ben szentelték pappá. Először tredrez-i, majd louannec-i plébános lett. Lelkipásztori szolgálata mellett továbbra is segítette a szegényeket jogi ügyeik intézésében. A pereskedő felek megbékítésére törekedett, az ügyek intézésében igazságos és méltányos volt. A források kiváló hitszónokként emlékeznek meg róla. Az erényes életre, a szentek példájának követésére buzdított. Sokat és elmélyülten imádkozott, szigorú önmegtagadásokat vállalt. 1303. május 19-én halt meg. Ereklyéi a tréguier-i székesegyházban találhatók.

Már életében is sok csodás eseményt kapcsoltak a nevéhez, de közbenjárására, halála után is számos gyógyulás és imameghallgatás történt. VI. Kelemen pápa 1347. június 14-én avatta szentté.

Szent Ivó tisztelete egész Európában elterjedt, jogász-társulatok és egyetemek jogi karainak védőszentjévé lett. Tisztelete – főként a jezsuita barokk vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével – hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülték meg névünnepét. Oltára állott a XVIII. században még jezsuita budavári Nagyboldogasszony-templomban is.

„Hélory Ivó hívő ifjúságot élt, kegyelemmel cselekedett, tiszta lélekkel, őszinte szívvel kívánta Krisztus szolgálatát. A magáéból könyörületesen enni adott a szegényeknek, de saját vágyainak minden rezdülését az értelem erejével korlátozta. Az igazságot, méltányosságot és a könyörületességet is tiszta szívből és igaz hittel szerette. Mint természettől fogva irgalmas ember bőkezűen segítette a nélkülözőket, minden vagyonát önként a szegényeknek adta, azok védelmezője lett, akik nem kaptak sehonnan segítséget, és Isten kezének erejével tartotta vissza a hatalmaskodókat, Krisztus nevében támogatta a rokkantakat, ruházta a ruhátlanokat, fogadta a zarándokokat és enni adott a szegényeknek. Mint a ragyogó reggel, úgy szórta fényét, arca igazságot sugárzott, és ez értékessé tette életét, csodálatot keltett. Már életében tündököltek kivételes tettei és csodái. Mégis akkor vált igazán fénnyé, amikor a Mindenható megszabadította dicsőséges lelkét értékes porhüvelyétől és saját hatalmába vette. Mert azok, akik csatlakoznak Istenhez, olyan lelkek, akiknek akarata egy az Isten szándékával.” (Részlet a szenttéavatási bulla szövegéből.)

Forrás: kisalfold.hu/győri bencések Facebook-oldala

Fotó: Bóka Zsolt; Molcsányi Máté/kisalfold.hu

Magyar Kurír

#egyházmegyék #megemlékezés #szentek és boldogok #tudomány #ünnepek

Kapcsolódó fotógaléria