Szent kapu: kiűzetés a Paradicsomból

A Szentírás elbeszélése szerint, amikor Isten kiűzte Ádámot és Évát az Éden kertjéből, annak kapuja bezárult mögöttük, és ő kerubokat rendelt, „hogy őrizzék az élet fájához vezető utat” (Ter 3,24). Felfigyeltünk-e már arra, hogy hamvazkodáskor minden évben az ősszülők sorsában osztozunk?

A 23. Ordo Romanus leírás szerint Kr. u. 800 körül a római keresztények már szerdai napon kezdték meg a húsvéti készületi időt. Szent Anasztázia templománál gyülekeztek, majd Szent Szabina közeli templomába vonultak. Körmeneti énekük (Immutemur habitu) szövege arra biztatott, hogy a bűnbánattartók öltsenek vezeklőruhát, és szórjanak hamut a fejükre.

950 körül a Mainzi római-germán pontifikálé részletes leírását adja, miképpen áldották meg a liturgia elején a hamut, amit aztán a bűnbánattartók fejére hintettek. Közben a ma is használatos formulát mondták: „emlékezz, ember, porból lettél és visszatérsz a porba”, majd rituálisan kivezették őket a templomból, és húsvétig kizárták őket az Eucharisztia ünnepléséből.

Ez a felszólítás arra az igére utal, amit Isten mond ki Ádám és Éva fölött a bűnbeeséskor: „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy, és a porba térsz vissza” (Ter 3,19). Az eucharisztikus közösségből történő időszakos kizárás előképe az ősszülők kiűzetése a Paradicsomból.

Az ókorban a nagyböjt a kánoni bűnbánattartás ideje volt. Ehhez a vezeklő jelleghez kötődik mai nagyböjtünkben is a lila szín liturgikus használata, a Dicsőség és az Alleluja elhagyása, a gyónás szorgalmazása és a C évre rendelt vasárnapi olvasmányrend.

Hamvazószerda Ádámhoz és Évához kötődő rítusa meghívás arra, hogy húzzunk határokat, és gyakoroljuk az önmérsékletet. Káinnal együtt bennünket is arra int Isten, hogy „a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta!” (Ter 4,7b). Isten kizárta a bűnt az Éden kertjéből. Krisztus feltámadásával viszont újra megnyitotta a kaput, hogy küszöbét átlépve visszatérjünk a teremtés eredeti rendjébe.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír