Szent Kristóf üzenetéről beszélt Böjte Csaba

A majorság kápolnáját Kristóf, az utazók védőszentje tiszteletére szentelték föl. Több évtizedes hagyományt, a hajdani szántódpusztai búcsúk tradícióját elevenítették fel a július 27-ei járműszenteléssel és a szentmisével, amelyet Böjte Csaba dévai ferences mutatott be az erre az alkalomra emelt szabadtéri oltárnál, több száz hívő jelenlétében – közli a  a Somogyi Hírlap.

Böjte Csaba a tavalyi után a második „balatoni csillagösvényt” kezdte el: a Marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkarral hétfőtől vasárnapig mindennap misézik valahol a Balaton partján, Balatonfüredtől Siófok-Kilitiig. Amint mondta: azzal a szándékkal, hogy „Szovátán megépüljön Vera nővérék szép álma, a kórusközpont Kodály Zoltán tiszteletére. A tervek elkészültek, az alapokat kiöntöttük, és hisszük, hogy összefogásból már az ősszel állni fognak a falak. Új kolostor nagyon ritkán épül a Kárpát-medencében, különösen olyan, ahol a nővérek mellett az imádkozó, dolgozó és vidáman éneklő gyermekek, fiatalok is befogadásra találnak. Hiszem, hogy a kedves nővérek segítségünkkel Székelyföld egyik nagyon fontos szellemi, lelki, kulturális központját teremtik meg.”

Aki bizonytalan, aki elesett, azt nem megvetem, nem kigúnyolom, hanem a vállamra veszem – ez Szent Kristóf üzenete a dévai szerzetes szerint.

A számos gyámolításra szoruló gyermeket maga köré gyűjtő Böjte Csaba Szántódpusztán elmondta: „Sokszor mondják nekem, hogy a hozzám kerülő gyerekek milyen rosszak. Rosszak, de majd jók lesznek, felelem ilyenkor. Be kell fektetni; a földet is előbb megganyézza, értéket szánt bele a gazda, mert csak úgy hozza meg a gyümölcsét. Az emberi kapcsolatoknak is ez az útja: próbáljunk meg szeretettel, kedvesen felelni főnökünknek, párunknak. Mernünk kell megköszönni a másik létezését, mert jólesik neki; a nőnek a bók, de a férfi is szívesen veszi a köszönetet.”

Böjte Csaba Szent Ferencet is példaként állította az egybegyűltek elé, aki „úgy érezte, nem csak beszélni kell, miközben folytak a keresztes háborúk. Elment a harcosokhoz, és azt mondta nekik: aki kardot ragad, az kard által vész el, Istennek nem tetszik az erőszak. Hatezer ember maradt a csatatéren, másnap Szent Ferenc a szultánhoz ment, az ünneplő sereghez, mezítlábasan. A szultán azt mondta neki: ha átgyalogolsz a parázson, szóba állok veled.  Ferenc átgyalogolt, majd a szultánnak is elmondta: jobb lenne békében élni. A szultán a ferencesekre bízta a Szentföld őrzését ezekkel a szavakkal: »Kerítsétek be, ami nektek szent, és őrizzétek«. Mi, magyarok is tudhatjuk: a török időkben a püspököket, papokat elüldözték, csak a ferenceseket tűrték meg. A sok háború, a sok ezer áldozat ellenére ma is megvannak a ferencesek által őrzött kegyhelyek. Ezért mondom hát, hogy van remény. ”

A Böjte Csabával tartó marosszéki énekkar 2005-ben magyar gyerekekből alakult, az iskolanővérek zenés missziójának gyümölcseként. A kórus tagjai Szovátáról és a felső-nyárádmenti kis falvakból valók.

Képek: Sonline – Somogyi Hírlap

Magyar Kurír