KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A tereskeiek nagy igyekezettel készültek a Szent László halálának évfordulójához kapcsolódó ünnepre. Visszavárták egykori plébánosukat, Pálos Frigyest, és az ő településük lehetett az, ahol az egyházmegye megünnepelte a lovagkirályt. Az Árpád-kori, Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt apátsági templom előtti téren állították fel a tábori oltárt. Körülötte sereglett össze a falu népe, a szomszédos településekről és az egyházmegye távolabbi részeiből érkezett vendégek.
A szent király emlékét megidéző nap előadásokkal kezdődött, melyek bemutatták a tereskei templom kalandos történetét. Pálos Frigyes prépost, művészettörténész, a váci Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója Szent László történetét felelevenítve szavakba öntötte hosszú élete – júniusban ünnepelte rubinmiséjét – bölcsességét. A művészettörténész László és a kun vitéz küzdelmét idézte: akciófilmbe illő elbeszélés, humorral fűszerezett szókimondó tanítás a férfi és a nő szerepéről. A falra festett prédikáció, a Szent László-legendát megjelenítő freskósorozat a templom múlt századi süvegboltozatát tartó bélésfalon egyedülálló a mai Magyarországon.
A magyar népért felajánlott szentmisét Beer Miklós váci megyéspüspök mutatta be. Számos paptestvér koncelebrált, köztük Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke. A liturgián részt vett Jerzy Snopek magyarországi lengyel nagykövet is.
„Szép volt a nagyváradi, a győri, a szatmári Szent László-ünnep, de nekünk ez a tereskei a legkedvesebb – köszöntötte Beer Miklós az egybegyűlteket, majd a Szűzanya, a „Czarna Madonna” közbenjárást kérte Magyaroroszágért, Európa és az egész világ békéjéért.
A váci megyéspüspök egy személyes emlék felidézésével kezdte szentbeszédét. Váci hittanosként tanította őt Pálos Frigyes, és ő mintegy hatvan évvel ezelőtt meglátogatta a Tereskére száműzött hitoktatóját. Homíliájában ezután az ember személyes meghívottságáról elmélkedett. „Soha nem tudjuk, kinek milyen közreműködésével hív meg minket Isten, és tesz egy-egy helyzetet életfeladattá. Így volt ez Pálos Frici atyával. Az Állami Egyházügyi Hivatal által kényszerítve kellett megválnia Váctól, a hitoktatástól, és került a nógrádi aprófaluba. Tereskén, Magyarország egyik ősi templomában aztán felfedezte Szent László-legendájának egyik legteljesebb ábrázolását, és kétkezi munkával hozzájárult restaurálásához.”
Beer Miklós arra buzdított, adjunk hálát személyes meghívottságunkért, azokért, akik révén meghívást kaptunk az Egyház közösségébe. „Ajándékba kapjuk szüleinket, barátainkat, iskolánkat, tanárainkat.”
Szent László alakját megidézve a lengyel-magyar barátság értékét hangsúlyozta. „Ahogy egykor egymásra találtunk, úgy a visegrádi négyek összefogása fogalommá kezd válni” – mutatott rá a mai bonyolult történelmi helyzetben az összefogás értékére. „Adatott nekünk egy küldetés, a Krisztusba vetett hitünk a béke és kiengesztelődés útja” – hangsúlyozta. Pálos Frigyes Szent László életpéldáját középpontba állító előadásához kapcsolódva Beer Miklós a férfiak életfeladatáról beszélt. Püspöki szolgálata különleges ajándékának nevezte, hogy egyházmegyéjében létrejött és hatékonyan működik a férfiszövetség. „Legyenek körülöttünk életerős, hitvalló férfiak, családapák! Kérjük ezért Mária közbenjárását” – buzdított a megyéspüspök.
A szentmise végén meglepetés következett. A Váci Egyházmegye ismét átadta a tereskei templom felújításakor létrehozott emlékérmet. Akkoriban azok munkáját ismerték el az emlékéremmel, akik sokat tettek az Árpád-kori templom helyreállításáért – most is azoknak szánják, akik segítik befejezni a hatvanas években elkezdett munkát. Elsőként Jerzy Snopek nagykövet vehette át a kitüntetést, akinek a tereseki templomért tett erőfeszítéseit Pálos Frigyes méltatta.
Jerzy Snopek köszönő beszédében a lengyel-magyar barátság értékét emelte ki. „Szent László a magyar és lengyel nemzet közös szentje, és egyben egész Európa emblematikus alakja. Ünnepe arra figyelmeztet mindnyájunkat, mi a közös hagyományunk, mi önazonosságunk alapja” – mutatott rá korunk nagy kihívására.
„Jó hírt hozni a legjobb dolog” – mondta Kozma Imre amikor bejelentette: egy, kilétét egyelőre fel nem fedő vállalkozó jóvoltából be fog fejeződni a tereskei templom helyreállítása, a szentély eredeti állapotba történő visszaállítása.
Beer Miklós további emlékérmeket, illetve okleveleket adott át a templomért, a faluért végzett szolgálat elismeréseként. A püspök bejelentette: az egyházmegye szeptember 23-án találkozóra hívja a László nevű papokat Ságújfalura.
A délután a templomban Pálos Frigyes művészettörténeti vezetésével folytatódott, majd közös ájtatosság következett és a zarándokok püspöki áldással indultak haza.
Tereske bencés apátsága és román temploma a 11-12. században épült. Az északi falon látható Szent László-legendát ábrázoló falképsorozatának utolsó négy képe a 13. században, a felvonulás és ütközet a 14. század végén készült.
1467-ben még lakták a kolostort, ezután elnéptelenedett. Mátyás király 1490-ben Bajoni Istvánnak adományozta, aki átépíttette a templomot. Valószínűleg ekkor helyezték el a pasztofóriumot (szentségtartót) is. A 16. század során belső bélésfalat emeltek a templomban, majd 1720 után barokk átépítés következett. A mai templom keletelt, egyhajós, homlokzati tornyos. Falai nagyobbrészt kváderkövekből épültek, így a főhomlokzat is, melyet később barokk stílusúra alakítottak. Tornya egy szinttel emelkedik a tetőszék fölé.
A déli oldalfalban kis román és nagyméretű csúcsíves ablakok láthatók, valamint egy késő gótikus ajtókeret. Szentélye a hajóval azonos szélességű, az egyenesen záródó keleti falban a román szentély sarokkiképzése is megfigyelhető. A belső tér síkmennyezettel van fedve, a diadalív csúcsíves. A déli oldalon későbbi bélésfal részlete áll.
Forrás: Wikipédia
Fotó: Bókay László
Trauttwein Éva/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria