A legtöbbet Major Ivett tanárnő hat fős vacsorameghívásáért fizettek. Nem kevesebb, mint negyvenhétezer forintért kelt el a tétel.
Ahogy az egy rendes bolhapiacon lenni szokott, a gimnázium zsibvásárán is mindent megtalálhattak a vásárlók, ami szem-szájnak ingere. Egyebek mellett könyveket, moziplakátokat, különféle csecsebecséket, CD és bakelit lemezeket, befőtteket, táskákat, ékszereket és pohárszetteket kínáltak az osztályok a portékák között. A kétórás rendezvényen végig hatalmas volt az érdeklődés, alig lehetett odaférni az asztalokhoz.
Az alkalmi árusok pedig igazán kitettek magukért, lelkesen buzdították a tanárokból, szülőkből, szerzetesekből, diáktársaikból és a Pannonhalmi Főapátság munkatársaiból álló vevősereget. Még Cirill főapát is érdeklődve járta körbe a standokat, és bár a kiszemelt ing nem volt a méretében, láthatóan élvezte a „kincsvadászatot”.
A bolhapiac legizgalmasabb pillanatait az árverés hozta, amelyet minden évben a végzősök szerveznek meg. A kalapács alá kerülő tételek között – a teljesség igénye nélkül – volt egy egész osztálynak szóló hot-dogozás Henrik atyával, teadélután Asztrik emeritus főapáttal három fő részére, focimeccs a tanári csapattal úgy, hogy a kezdő keretben az igazgató, Albin atya is pályára lép és természetesen Cirill atya is ajánlott fel a licitre személyes tárgyai közül hármat.
A hangulatról mindent elmond, hogy bár a kikiáltók felváltva vezették az árverést, az aukció végére nem sok hangjuk maradt. A legdrágább licitről már szóltunk, de akadtak szép számmal olyan tételek, amelyekért húsz-harmincezer forintot is leperkáltak a fiúk. Albin atya hat főnek szóló desszertmeghívásánál például huszonhétezer forintra kúszott fel a licit. Drozdik Attila tanár úrral pedig harmincháromezer forintért bográcsozhatnak majd hatan.
A bolhapiac és az árverés teljes bevétele – ahogy az egész Szent Márton heti bevétel is – jótékony célt szolgál. A gimnázium a Karácsfalvai Sztojka Sándor Líceumnak ajánlja fel tankönyvek kiadására. A háború miatt ugyanis az egyébként is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai testvériskola még nagyobb nehézségekkel küzd. Jelenleg tankönyvek nélkül, az internetről tanulnak a diákok.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria