Szentmisével ünnepelték védőszentjüket a rendőrök Kalocsán

A szentmisében a főpásztor köszöntötte a rendvédelmi elöljárókat, majd a kalocsai főszékesegyház és környékének történelmi jelentőségéről szólt szentbeszédében.

A Nagyboldogasszony-székesegyház történelmi hely, hiszen a mostani alatt két régebbi székesegyház van – mondta Bábel Balázs. – Az első Szent István-kori, melyben maga Szent István király is járt. Fölötte található a középkor székesegyháza, mely méreteiben a mostaninak megfelel; oldalhajói is voltak. Ez jól mutatja Magyarországnak az európai kultúrába való beilleszkedését. Történelmi hely azért is, mert innen indult el 1241-ben Csák Ugrin kalocsai érsek a muhi csatába, ahol életét vesztette Magyarország védelmében. Kapisztrán Szent János, amikor a felmentő sereget vitte Nándorfehérvárhoz, amely akkor a kalocsai érsekséghez tartozott, jó kapcsolatban volt az akkori kalocsai érsekkel, Herceg Rafaellel. Éppen 500 éve nevezték ki Tomori Pált kalocsai érseknek, aki fiatalkorától katonaember volt, majd szerzetes lett; innen szólította ki Hadrián pápa az érseki székbe. A Délvidék kapitányaként vesztette életét a mohácsi csatában. 

Bábel Balázs érsek prédikációjában a rendről elmélkedve leszögezte: a külső rendet azok tudják védeni, akiknek van belső rendjük. Szent Ágoston szerint a béke nem más, mint a rend nyugalma. Rendnek kell lenni több szinten ebben a világban, és rendnek kell lenni az ember lelkében, rendnek kell lenni a környezetében, és rendnek kell lenni az Istennel való kapcsolatában. Ha valakinek rendezetlen az élete, akkor nem tudja rendesen végezni a munkáját. A belső, személyes rendre is törekednie kell mindazoknak, akik a külső rend fenntartására törekednek. Rendben kell lenni a környezetünkkel, vagyis azokkal, akikkel egy közösségben élünk. Ne legyen rajtunk a turáni átok, mely a civódásban, meghasonlásban mutatja meg népünk rossz tulajdonságát.

Az Istennel való kapcsolatról szólva a kalocsa-kecskeméti érsek kiemelte annak jelentőségét, hogy a rendfenntartó szervek képviselői nyugodtan gyakorolhatják vallási hovatartozásukat. Istent nem lehet kihagyni az életből. Azt akarják sok esetben, hogy Isten nélkül éljünk, de akkor minden összeomlik, mert nincs alapja az erkölcsnek. A materialista rendszer ki akart dolgoztatni egy sajátos etikát, fel is kérték Lukács Györgyöt, de ő is tudta, hogy erkölcsi alap nélkül nem fog sikerülni; ezért inkább esztétikát írt. Az erkölcs alapja az Isten. Az Istennel való kapcsolat kihat minden tényezőre – hangsúlyozta a főpásztor.

Szent György a Diocletianus-féle üldözéskor szenvedett vértanúhalált – mondta Bábel Balázs érsek. – Akkoriban sok mindent szimbólumokkal fejeztek ki. Ezért került a sárkány az ábrázolásba. A sárkány nem mesebeli figura, hanem a gonoszságot jelenti, amely ellen Szent György küzdött. A középkor rendkívül kedvelt szentje volt. Szent István lobogóin is ott volt, Prágában is magyar szobrászok készítették el a szobrát.

Küzdeni kell a gonoszság ellen. A bűn üldözői helyett a bűn megelőzőinek kell lenni – emelte ki a főpásztor. Elmondta, hogy idős paptestvére egy alkalommal azt mondta a rendőröknek: a papok és rendőrök egy célért dolgozunk, csak a rendőrök radikálisabb módszerekkel.

Beszéde végén az érsek Isten áldását kérte a rendvédelmi szervek képviselőire.

A szentmise után ünnepi ebéddel, majd a Szentháromság téren tartott eseménysorral folytatódott a program, melynek során többek között gépjárműkiállítás, kutyabemutató, a készenléti rendőrség zenekarának térzenéje, füstsátor várta az érdeklődőket. 

Bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír