Szentmisével ünnepelték a versendi templom jubileumát

Kettős jubileumot ült a Baranya megyei Versend: 300 éve, 1722-ben alapították a plébániát, és 250 éve szentelték fel a templomot. 

A jelenlévőket a jubileumi rendezvény szervezője, Balatinácz Marianna, a helyi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat vezetője köszöntötte. Kiemelte, hogy Felföldi László püspök személyében több mint húsz év után érkezett a településre az egyházmegye főpásztora.

Az emléktábla felavatása után szentmise kezdődött, melynek főcelebránsa Felföldi László volt. Koncelebrált Bacsmai László, Tamás Roland és Bukovics István. Együtt ünnepeltek a helyiekkel a közös történelmi múltban osztozó szomszédos települések lakosai, illetve pécsiek és mohácsiak is.

A főpásztor homíliájában kiemelte: fontos az évfordulók méltó megünneplése, nemcsak a történelmi múltra való visszatekintés miatt, hanem értékes közösségépítő szerepe is van az ünnepnek.

A 250 éves templom az elődöké volt, most pedig a mai generációé, de léte előremutat a jövő felé. A jövő ereje és titka a mi kezünkben van. Segítsünk, hogy ne maradjon senki a közösségen, az életen kívül; halljuk meg, amikor Jézus megszólít minket, mint ahogy megszólította a fügefán kuporgó Zakeust.

A felülemelkedés távlatot ad, segít elképzelni, mi lesz a hozadéka a most történéseinek, hogyan segíti majd a számunkra olyan fontos közösség építését

– biztatott a püspök.

Az ünnep zárásaként koncerten mutatták be a Baranya Megyei Horvátok Egyesületének gondozásában megjelent, „Čuj nas Majko – Hallgasd meg, Anyánk” című CD-t. Az előadók a baranyai „nagy énekkar” tagjai, akik népviseletben, örömmel éneklik a nagymamájuktól tanult egyházi népénekeket.

Az ünnepi szentmisén a helyi gyerekek is szép számmal vettek részt, különösen a „nagyok”, akik egy nappal korábban részesültek a bérmálás szentségében. A liturgia végén adták át a versendi iskolások számára „Moja crkva – Az én templomom” címmel kiírt rajzpályázat díjait.

*

A szentmise bevezetőjében magyarul és horvátul is felidézték a település, illetve a templom történetét.

Versend honfoglalás kori település, Szent István király ajándékozta a pécsváradi bencés apátságnak 1015-ben. Az Árpád-korban nemesek és jobbágyok alkották a lakosságot.

1526-ban Versend is színtere volt a Mohácsnál zajló csatának. A régi, magyarok lakta falu lakossága a török uralom alatt szétszóródott, a település kihalt. A török kiűzése után Boszniából ferences rendi szerzetesek vezetésével illírek (mai horvátok) telepedtek le a területen.

Az adózók országos összeírásában olvasható vezetéknevekből arra lehetet következtetni, hogy már 1715-ben éltek Versenden horvátok.

Elhangzott továbbá a Pécsi Egyházmegye levéltárosa, Damásdi Zoltán kutatásából származó néhány érdekes adat is. A versendi keresztelési anyakönyv első bejegyzésben olvasható: 1722. március 6-án született Anna, szülei Miko és Marija Kovacsevics, keresztszülő Marko. Az első házasságkötés 1723 februárjában lett bejegyezve: Tomo Bunjevac és Katica frigye, a tanúk pedig Gyuro Markov és Gyuro Matakov voltak. Az első bejegyzett halott Kata Bunjevac, aki 1722. május 9-én, 26 évesen halt meg.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Szöveg: Taragyia Györgyné

Fotó: Kollár Ákos

Magyar Kurír