Szentmisével zárult az Iter Europaeum templomséta a Vatikánban

Külhoni – 2021. július 6., kedd | 15:19

Véget ért az Iter Europaeum elnevezésű eseménysorozat. Ebből az alkalomból Paul R. Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára mutatott be szentmisét a Vatikánban június 27-én. A kezdeményezéssel a Szentszék és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulójára emlékeztek.

Május 9-én indult az Európai Unió 27 tagállamának szentszéki nagykövetei részvételével az Iter Europaeum eseménysorozat, melynek során a diplomaták nyolc egymást követő vasárnapon végiglátogatták a tagállamok római nemzeti templomait. E templomlátogatásokat az Európai Unió szentszéki delegációja azzal a céllal kezdeményezte, hogy megerősítse az EU és a tagállamok, valamint a Szentszék közötti kapcsolatokat.

Az évforduló koncertek, kiállítások, konferenciák és egyéb találkozási pontok megvalósítására is alkalmat adott. Az Iter Europaeum római templomsétákról az Európai Unió szentszéki nagykövetsége által létrehozott honlapon tájékozódhattak az érdeklődők, ahol több nyelven, így angolul, olaszul és franciául, valamint az érintett ország nyelvén ismertetőt olvashatnak a nemzeti templomokról, az adott ország Szentszékkel való diplomáciai kapcsolatairól, az ehhez kapcsolódó főbb történelmi eseményekről.

Magyarország az első napon mutathatta be a Santo Stefano Rotondo-templomot, amelyhez történelmi szálak is kötnek bennünket, és ahol ma is összegyűlik szentmisére a római magyar közösség.

A templombemutató alkalmával, Habsburg-Lotharingiai Eduárd szentszéki magyar nagykövet jelenlétében, a Collegium Germanicum et Hungaricum növendékei végeztek énekes szolgálatot, a bazilikáról pedig elmondták, hogy a Szent István első vértanú tiszteletét hirdető, 5. századi kerek templom Róma legmagasabb dombján, a Caeliuson áll. Az ókeresztény bazilika – a Szent István király által alapított zarándokház mellett, amely a Szent Péter-bazilika közelében állt a 18. századig – a magyarok számára a 15. század óta római jelenlétük egyik legfontosabb helyszíne. A Rotondót 1454-ben V. Miklós pápa a magyar pálosokra bízta, akik a templom főoltárát Szűz Mária és többek között Szent István, Szent László király és Szent Imre herceg tiszteletére szentelték. Erről az időszakról Lászai János magyar gyóntató neve és a remeték síremlékei, kápolnái tanúskodnak. 1580-ban XIII. Gergely pápa az egyesített jezsuita Collegium Germanicum et Hungaricumnak adományozta, és azóta is az intézményhez tartozik. A templom egyben Mindszenty József bíboros, prímás, esztergomi érsek címtemploma is volt. Halálának évfordulóján a római magyar közösség itt emlékezik meg róla, boldoggá avatásáért imádkozva.

Papp László, a szentszéki magyar nagykövetség tanácsadója a szentszéki–magyar kapcsolatokról elmondta: „Magyarország az államalapítás óta kapcsolatban áll az Apostoli Szentszékkel. Az első magyar küldöttséget a Szentszékhez Asztrik apát vezette, aki Szent István király számára koronát kért és kapott a pápától, ami a Magyar Királyság korabeli nemzetközi elismerését is jelentette. A függetlenné vált Magyarország 1920-ban vette fel a közvetlen diplomáciai kapcsolatot a Szentszékkel, amikor Rómában megalakult a vatikáni nagykövetség, Budapesten pedig az apostoli nunciatúra. A diplomáciai kapcsolatok 1945-ben megszakadtak. 1963-tól rendszeres hivatalos kapcsolat létezett Magyarország és a Szentszék között. Teljes érvényű diplomáciai kapcsolatok 1990. február 9-e óta élnek.”

A Szentszék és az Európai Unió diplomáciai kapcsolatai 1970. november 10-ig nyúlnak vissza, amikor Igino Eugenio Cardinale címzetes érsek, a Szentszék brüsszeli képviseletének vezetője és apostoli nuncius bemutatta megbízólevelét az európai közösség akkori elnökének, Franco Maria Malfattinak. Ezt követően a Szentszék és az EU között felgyorsult és megerősödött az együttműködés. Számos területen mindkét fél hasonló értékeket vall, és osztozik mind érdekeiket, mind aggodalmaikat illetően, és hasonló az álláspontja a béke és a biztonság, a multilateralizmus, az emberi jogok, a migráció, a fejlődés, a szegénység felszámolása, a klímaváltozás kérdéseiben.

Európa három női és három férfi védőszentje: Nursiai Szent Benedek, a Magyarországon is több mint ezeréves múltra visszatekintő bencés rend alapítója; Szent Cirill és Metód hittérítők; Svéd Szent Brigitta misztikus és a Brigitta-rend megalapítója; Sienai Szent Katalin olasz misztikus, a domonkos harmadrend tagja és egyháztanító, valamint Keresztes Szent Terézia Benedikta, eredeti nevén Edith Stein zsidó származású kármelita apáca.

Alexandra Valkenburg, az EU szentszéki nagykövete, a kezdeményezés egyik főszervezője elmondta: a programsorozat keretében 25 római templomot látogattak meg, amelyek mindegyike valamelyik uniós tagállam történelméhez kapcsolódik. Ciprus és Görögország közös templomot választott, míg Dánia és Észtország vendégként volt jelen az Európai Unió templomában, a vatikáni Teuton temetőben, ugyanis – bár a két ország történelmi és diplomáciai kapcsolatokat is ápol a Szentszékkel – Rómában nincs nemzeti templomuk. A nagykövet asszony azt is elmondta, hogy Rómában a katolikus templomokon kívül az evangélikus és ortodox templomok is tanúskodnak az EU-tagállamok gazdag kulturális és vallási örökségéről. 

Az Iter Europaeum templomséta-sorozat a Teuton temetőnél ért véget a Vatikánban, ahol Paul Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára mutatott be ünnepi szentmisét. Az eseményen Magyarországot Papp László tanácsos, a magyar szentszéki nagykövetség első beosztottja képviselte.

Gallagher érsek szentbeszédében Ferenc pápa szavaira utalva egy olyan főszerepben lévő Európát idézett, ahol az ember védelmet kap, és amely kiindulópontként, példaként szolgál az egész emberiség számára. A Szentszék és az Európai Unió diplomáciai kapcsolatait egy zarándoklathoz hasonlította az angol főpásztor, amely létezésünk allegóriája, ugyanakkor az egymásra szentelt időnek is kifejezője. Fontos, hogy a zarándokok ismerjék kondíciójukat, a kiindulópontot és a fejlődésben megtett utat. A félelmek ellenére is spirituális erőforrásokhoz kell nyúlni. „Talpra állni, és haladni az úton” – hangsúlyozta Ferenc pápa szavait idézve a szentmise szónoka.

Fontos, hogy elfeledjük azt az Európát, amelyet félelem tölt el, hogy egy főszereplőként jelen lévő Európát tudjunk építeni, amely a tudomány, a művészet, az emberi értékek és a hit megtestesítője a világban

– zárta szentbeszédét Paul Gallagher a Szentszék és az Európai Unió közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 50. évfordulója alkalmából rendezett templomséták lezárásakor.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria