Szentszék: A vélemény szabadsága mindenkit érint, nem az olasz gendertörvényt gátolják

Kitekintő – 2021. június 27., vasárnap | 15:56

Pietro Parolin szentszéki államtitkár a Vatikáni Médiának nyilatkozott azt követően, hogy diplomáciai úton tiltakoztak az olasz kormánynál az ún. Zan-törvénytervezet ellen, annak módosítását kérve, mivel az sérti a Katolikus Egyház szabadságát. A Vatikán is ellenzi a szexuális irányultság miatti intoleranciát, ugyanakkor figyelmeztet, hogy a törvény értelmezése problémákat vethet föl.

Nem a homo- és transzfóbiaellenes törvény megállításáról van szó, mint ahogy nem akarnak nyomást gyakorolni az olasz parlament munkájára sem. A Vatikán aggodalmának adott hangot a Zan-törvénytervezet egyes pontjainak értelmezését illetően. Fenntartásait pedig a szokásos diplomáciai csatornákon keresztül, jegyzék formájában juttatta el a szentszéki olasz nagykövethez. Amikor napvilágra került ez a belső közlésnek szánt jegyzék, Parolin bíboros éppen Mexikóban tartózkodott. Most a Vatikáni Rádiónak számolt be a történtekről.

„Jóváhagytam a szóbeli jegyzéket, amelyet az olasz nagykövetnek küldtünk, és nyilvánvalóan számítottam lehetséges reakciókra. Mindazonáltal egy belső dokumentumról volt szó, két kormányzati vezetés között, a diplomáciai csatornákon keresztül. A szöveg azzal a szándékkal íródott, hogy bizonyos aggodalmaknak hangot adjon, nem pedig azért, hogy közzétegyék” – mondta el Pietro Parolin.

„Először is szeretném tisztázni, hogy egyáltalán nem kértük a törvénytervezet visszavonását. Ellene vagyunk mindenféle intoleráns és gyűlöletgesztusnak és magatartásnak, amit szexuális beállítottság, etnikai vagy hitbeli hovatartozás miatt alkalmaznak mások ellen. Aggodalmunk azokra az értelmezési problémákra irányul, melyek abból adódhatnak, ha egy homályos és bizonytalan tartalmú szöveget alkalmaznak. Ez esetben ugyanis a bírói döntéshozatal feladatává tennék a bűncselekmény definíciójának értelmezését, anélkül, hogy megadnák a bírónak az ehhez szükséges paramétereket.

A diszkrimináció fogalma továbbra is túl tág értelmű. Megfelelő pontosítás nélkül félő, hogy egybemossa a legkülönfélébb viselkedéseket, ezáltal pedig büntethetővé tesz mindenféle megkülönböztetést férfi és nő között.

Ennek paradox következményei lehetnek, melyeket a Vatikán szerint még időben meg kell akadályozni. Kiemelten fontos a definíció megléte, mivel a normatíva a büntetőjog körében mozog, ahol, mint ismeretes, jól meg kell határozni, mit szabad, és mit tilos tenni.”

Kritika érte a Vatikánt, amiért egy még el nem fogadott törvény ügyében lépett föl. Parolin bíboros erre így reagált: „Valóban megelőző intézkedésről van szó, de éppen azért, hogy akkor hívjuk föl a figyelmet a problémákra, amíg nincs túl késő. A törvénytervezetet egyébként már elfogadta a parlament alsóháza. Ha csak azt követően lépett volna a Vatikán, hogy jóváhagyták a törvényt, már késő lenne. Akkor a Szentszéket cinkos hallgatással vádolhatták volna meg, főként azokban a témákban, amelyek az olasz–vatikáni megállapodás körébe tartoznak.”

A szentszéki államtitkár leszögezte, hogy nem avatkoztak be az olasz állam belügyeibe. „Olaszország vallásilag semleges, nem katolikus állam, amint azt a miniszterelnök elmondta. Teljesen egyetértek Draghi elnökkel az olasz állam semlegességét, illetve a parlament szuverenitását illetően. Ezért döntöttünk a szóbeli jegyzék formája mellett, mely a nemzetközi kapcsolatokban a párbeszéd eszköze (a diplomáciai levelezés egyik írott formája intézmények között – a szerk.). Értékeltem ugyanakkor azt, hogy a miniszterelnök fölhívta a figyelmet az alkotmányos alapelvek, illetve a nemzetközi kötelezettségek tiszteletben tartására. Ezen a téren mérvadó a kötelmi jog, pacta sunt servanda, vagyis a megállapodásokat teljesíteni kell. Emiatt a szóbeli jegyzékben csupán az olasz állammal való megállapodás alapvető rendelkezéseire hivatkoztunk, amelyeket sérthet a törvénytervezet. Tettük mindezt a lojális együttműködés, ki merem jelenteni, a baráti kapcsolat szellemében, ami korábban és most is jellemzi a Vatikán és Olaszország viszonyát.”

Parolin bíboros arra is rámutatott, hogy a törvényről szóló vitában eddig nem vették kimondottan számításba a konkordátum témáját. A jegyzék pedig erre akarta ráirányítani a figyelmet, amiről nem lehet megfeledkezni. Amint azt mások is kiemelték, a véleményszabadság nemcsak a katolikusokra vonatkozik, hanem minden emberre, és érinti azt, amit a II. vatikáni zsinat a lelkiismeret „szentélyének” hív. (vö. Gaudium et spes, 17).

Arra a kérdésre, hogy miért nem az Olasz Püspöki Konferencia lépett közbe a Vatikán helyett, Parolin bíboros elmondta:

Az Olasz Püspöki Konferencia már minden lehetőt megtett azért, hogy jelezze tiltakozását a törvénytervezet ellen. Két nyilatkozatot is közzétett ezzel kapcsolatban.

A püspöki kar napilapja, az Avvenire pedig nagy figyelemmel követte a vitát. A konferencia, amellyel teljes a nézőpontbeli és cselekvési összhang, sem kérte a törvény visszavonását, hanem módosításokat javasolt. Hasonlóképpen a szóbeli jegyzék is azzal a kéréssel zárul, hogy változtassanak a szövegen. A vitához mindenkinek joga van.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria