Egyedülálló kódexkiállítás nyílt a budai várban – A Vatikáni Könyvtár egyik ritkasága is látható

A megnyitón Tüske László főigazgató köszöntötte a vendégeket, majd Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ünnepi beszéde után Szörényi László irodalomtörténész nyitotta meg a tárlatot.

A kiállítás Magyarország történetének azt a korszakát idézi fel, amikor a tudomány és a művészet szerencsés csillagzat alatt együtt állt Mátyás uralkodása idején – emlékeztetett a tárlat hétfői megnyitóján Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Tüske László, az OSZK főigazgatója felidézte, hogy a Bibliotheca Corviniana már Mátyás idejében elnyerte a kortársak elismerését, szétszóródása óta pedig a világ legnevesebb könyvtárai is legféltettebb kincseik között tartják számon a corvinákat.

Az OSZK harmincöt corvinát őriz, és az ezekkel kapcsolatos kutatási eredményeket folyamatosan közzéteszi – jegyezte meg a főigazgató. Mint hozzátette, a kiállítás a királyi könyvtár történetén belül egy régóta kutatott, de bonyolult volta miatt magában soha nem tárgyalt kérdést vizsgál. Az utóbbi két évtized kutatási eredményei koherens képpé kezdtek összeállni, ez tett indokolttá egy új Corvina-kiállítást – közölte Tüske László.

Zsupán Edina kurátor hangsúlyozta, hogy nem általános Corvina-kiállításban gondolkodtak: a tárlat Mátyás könyvtárának Budán készült darabjaira koncentrált számos jelentős hazai és külföldi gyűjteményből kölcsönözve corvinákat. A budai kódexműhely valószínűleg Beatrix királynő érkezésekor indult, és tizenhat éven át működhetett. Mesterei nem egységes stílusban alkottak, hanem Itáliától távol megvalósíthatták saját, új elképzeléseiket is. Egy idő után azonban törekedtek az egységes megjelenésre, ami többek között az újszerű, egységes stílusú kötésekben is megmutatkozott – mondta el Zsupán Edina.

A műhely működésének magas színvonalát jelzi, hogy különleges, eddig egyöntetűen itáliainak tartott kódexekről derült ki a budai eredet. Ilyen például a Pietro Ranzano magyar történetét tartalmazó corvina, amelyet eddig nápolyi munkának tartott a kutatás. A korábban ismertnél jóval árnyaltabban lehet bemutatni, hogy hogyan és milyen mértékben támaszkodtak a királyi könyvtár létrehozói a korábbi tudós főpapi generáció, Vitéz János, Handó György és Janus Pannonius gyűjteményeire.

A budai műhely azonban nem kizárólag a királyi könyvtár számára teljesített megbízásokat, hiszen – követve a király példáját – magas rangú főpapok is megbízóik közé tartoztak. A tárlaton számos darab látható a nekik készült kódexek közül. Kálmáncsehi Domonkos székesfehérvári nagyprépost három díszkódexét is kiállították: a magyar múlt egyik legszebb kódexe, a Budapesten őrzött breviárium mellett megtekinthető a főpap Párizsban őrzött imakönyve, valamint a new york-i breviárium és misszálé is. E két utóbbi kódex a kutatói emlékezet szerint még nem szerepelt hazai kiállításon.

Párizsból érkezett a magyar késő középkor egyik legjelentősebb mecénásának, Szatmári György pécsi püspöknek rendkívüli szépségű breviáriuma, valamint a budai műhely legszebb stíluskörének névadó csúcsdarabja, a Cassianus-corvina. Görög kódexek jelenléte egy uralkodói könyvtárban Mátyás uralkodásának idején még Itáliában is ritkaságnak számított. Buda e tekintetben is úttörő volt. Három unikális darab érkezett a Corvina könyvtár görög kódexei közül: Lipcséből az a corvina, amely egyedüliként őrizte meg Bíborbanszületett (VII.) Konstantin (905–959) bizánci császár művét az udvari szertartásrendről, valamint az úgynevezett Mynas-kódex Párizsból, amelyet Budán kötöttek egybe a 16. század legelején – talán a királyi könyvtárban fellelhető görög töredékekből.

Valódi szenzációként mutathatják be a legújabban azonosított corvinát is, amely szintén görög nyelvű, Teológus Szent Gergely műveivel. Filológiai különlegességként érkezett Lipcséből a görögül kiválóan tudó Janus Pannonius Plutarkhosz-fordítása. A budai műhely legkiemelkedőbb miniátora a milánói Francesco da Castello volt. Tőle rendszerint csak magyarországi munkákat láthat a közönség, ám most először találkozik egymással a mester magyar és itáliai produkciója, hiszen két, részben általa festett graduále érkezett Torinóból. De a kiállításon megtekinthető a Vatikáni Könyvtárból származó úgynevezett „vatikáni misszálé” is, a budai műhelyre jellemző stíluskeveredés, stílusimitáció különleges emléke.

Sudár Annamária szerkesztő a megnyitón az OSZK megújult virtuális Corvina könyvtárát mutatta be, kiemelve, hogy az összes máig azonosított corvina részletes adatlapja megtalálható a www.corvina.oszk.hu címen elérhető honlapon.

A számos interaktív elemmel is ellátott kiállítás 2019. február 9-ig lesz látható, a tárlathoz kapcsolódva az OSZK számos kísérőprogrammal is várja a látogatókat.

Forrás és fotó: MTI; OSZK

Magyar Kurír