Szeretet az igazságban – Konferenciát tartanak XVI. Benedek pápa társadalmi tanításáról

– Milyen megfontolások állnak a konferencia megszervezése mögött?

– Joseph Ratzinger jelentős teológiai életművet hagyott az utókorra. Ezt sokan vizsgálták már; csak egyet emelnék most ki: a nemrég elhunyt Lukács László piarista szerzetes Az igazság munkatársa című kiváló könyvében elemezte a volt pápa munkásságát. Ugyanakkor azt kevesen tudják, hogy Joseph Ratzingernek a társadalomról és a politikáról is határozott véleménye volt, függetlenül attól, hogy önálló művet e területtel összefüggésben nem írt. Konferenciánk éppen ezért is szeretné XVI. Benedek pápa társadalomról és ökológiáról vallott nézeteit összegyűjteni és górcső alá venni.

– Kik hatottak XVI. Benedek pápa nézeteire?

– Joseph Ratzinger társadalomról kialakított nézeteiben elsősorban Robert Spaemann és Josef Pieper megfontolásaira bukkanhatunk. Spaemann a 20. század filozófiájának egyik kiemelkedő alakja volt; ő egyébként személyes kapcsolatban állt a későbbi pápával. Spaemann a Ritter-iskolához, más néven a münsteriánusokhoz tartozott. Ez a szellemi kör Joachim Ritter német filozófushoz kapcsolódott. Pieper neve talán jobban ismert, ő is jelentősen befolyásolta Ratzinger társadalomról vallott felfogását. E két gondolkodóra sokszor hivatkozott is a műveiben. Speamann megközelítését a természetjoggal kapcsolatos elgondolásaiban, míg Pieper szempontjait az igazságosságról kialakított nézeteiben érjük tetten.

– Mások is hatottak esetleg e kérdéskörben a későbbi pápa gondolkodására?

– Joseph Ratzinger 1984-ben tartott egy előadást – ez magyarul is olvasható –, Keresztény orientáció a plurális demokráciában? címmel. Ebben megjelenik egy kulcsgondolat, mely egy harmadik német gondolkodóhoz, Ernst-Wolfgang Böckenfördéhez kapcsolódik. Az úgynevezett Böckenförde-paradoxon azt fogalmazza meg, hogy

a szabadelvű szekuláris állam olyan előfeltevésekre épül, amit ő maga nem tud garantálni.

Karl Lehmann bíboros is elemezte ezt a felvetést, rákérdezve: esetleg itt a kereszténységről van szó, a keresztény tanításnak kellene ezt az előfeltevést garantálnia? Joseph Ratzinger a fent említett előadásában azt mondja, hogy nem egyszerűen ez a válasz Böckenförde felvetésére, de egyenesen a keresztény ihletettségű morálra van szüksége a szabadelvű államnak ahhoz, hogy fent tudjon maradni. Spaemann nyomán fogalmazza meg azt, hogy e paradoxon feloldásához el kell ismernie a szabadelvű szekuláris államnak:

vannak az igazságnak olyan részei, melyek megelőzik a társadalmi konszenzust.

Ratzinger szerint a keresztény igazság abszolút érvényét kellene elfogadni ahhoz, hogy beszélhessünk például a tolerancia kérdéséről. Spaemann ugyanis azt állítja – ezt Ratzinger is átveszi –, hogy a tolerancia sohasem jelenthet értéksemlegességet.

– A konferencia középpontjában XVI. Benedek pápa Caritas in veritate kezdetű enciklikája áll. Mit mondhatunk erről a dokumentumról?

– A Caritas in veritate kezdetű enciklikát a Szent VI. Pál pápa által kibocsátott Populorum progressio kezdetű dokumentum megjelenésének negyvenedik évfordulójára szerették volna kiadni. A késés oka a gazdasági világválság volt, melynek kihívásaira is reagálni akart a pápa. Joseph Ratzingernek már 1985-ben jelent meg olyan írása, mely eredetileg szintén előadás volt, s amely az Egyház gazdaságról kialakított felfogását, útmutatását fogalmazta meg.

Az enciklikában természetesen nagy szerepet kap a szubszidiaritás és a szolidaritás gondolata, ugyanakkor ez egy régebbi katolikus hagyományra támaszkodik. A konferencián az enciklikát teológiai, antropológiai és politikai-gazdasági szempontból szeretnénk bemutatni. Az már a vizsgálat elején egyértelmű, hogy ezek egymástól elválaszthatatlanok. Az enciklika a Populorum progressio fejlődésgondolatát fűzi tovább, ami azt jelenti, hogy a fejlődés nem elsősorban gazdasági jellegű. Sőt elsősorban az ember lelki és szellemi fejlődését jelenti, az enciklika éppen ezért arra vezet rá, hogy a végső célokhoz miként juthatunk el.

– Ferenc pápa ökológiai megtérésről beszél, sokan elsősorban hozzá kötik a teremtésvédelmi kérdések kifejtését. Szemben áll egymással Ferenc pápa és XVI. Benedek gondolkodása?

– Ferenc pápa a Laudato si’ kezdetű enciklikájában hivatkozik a Caritas in veritate dokumentumra is. Nagyon leegyszerűsítő az az elgondolás, hogy a két pápa felfogása gyökeresen eltér egymástól. Mind a kettő támaszkodik az egyházi hagyományra, emellett XVI. Benedek gondolkodása tetten érhető utódjánál, míg Ferenc pápa tudatosan fűzi tovább elődje felvetéseit. Ha egymás mellet olvassuk a megnyilatkozásaikat, akkor látszik, hogy szoros egymásra épülésről van szó. Az igaz, hogy Ferenc pápa sokkal nagyobb hangsúlyt helyez az ökológiára, részletesebben kifejti ezt a kérdéskört, ugyanakkor érdekes, hogy Benedek pápát nevezték először zöld pápának.

– Kik lesznek a konferencia előadói?

– A főelőadást Giampaolo Crepaldi, Trieszt nyugalmazott érseke tartja, ő volt az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának titkára. Crepaldi arra fog rávilágítani, hogy az ökológia nem válhat világi vallássá – erre egyébként XVI. Benedek pápa is utalt. A Caritas in veritate enciklikában megjelenő humánökológia kifejezés arra utal, hogy az ökológiai gondolkodás középpontjában az embernek kell állnia, vagyis a teremtésvédelemnek az ember védelméről való gondolkodásból kell kiindulnia. Aidan Nichols OP, aki Joseph Ratzinger egyik legavatottabb angol nyelvű ismerője, a logosz fogalmából kiindulva mutatja be XVI. Benedek pápa ökológiai gondolkodását. A logosz Ratzinger életművében rendkívül fontos helyet foglal el, számára a hit semmiképpen nem lehet értelem nélküli, ökoteológiájának középpontjában is a logosz áll.

Karl Wallner OCist a heiligenkreuzi Joseph Ratzinger–XVI. Benedek pápa-főiskola rektora volt, jelenleg az osztrák pápai missziós művek vezetője. Wallner az elméletet és a gyakorlatot köti majd össze előadásában. Bemutatja, hogy az osztrák misszió hogyan próbálja átültetni XVI. Benedek pápa ökológiai megfontolásait a világmisszió munkájába. Mariano Barbato, a Passaui Egyetem professzora a társadalmi tanítás és tekintély kapcsolatáról beszél majd. Roberto Regoli, a római Gregoriana Pápai Egyetem egyháztörténeti intézetének vezetője a vallás–kultúra–béke hármassága szempontjából vizsgálja a pápa enciklikáját. Pietro Luca Azzaro, a Vatikáni Ratzinger Alapítvány munkatársa arról tart előadást, hogy Szent Ágoston miként hatott Joseph Ratzinger társadalmi gondolkodására. Philipp Gabriel Renczes SJ, a Greogriana Egyetem teológiai karának dékánja a környezettudatosságot a bűnbeesés kontextusában vizsgálja majd. Görföl Tibor a teremtésteológiai, Tahyné Kovács Ágnes a jogi vonatkozásokról beszél majd.

– A konferencián bemutatják a Keresztények a pluralista demokráciában című kötetet.

– Két ével ezelőtt XVI. Benedek pápa 95. születésnapja alkalmából tartottak konferenciát a az NKE-n. Erre a rendezvényre az emeritus pápa üzenetet küldött, amely egyébként valószínűleg az utolsó magyar vonatkozású megnyilatkozása volt. A konferencia előadásait gyűjtöttük ebbe a kötetbe, amelyet többek között Tóth Tamás egyháztörténész, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára mutat majd be.

A konferencia részleteiről a Facebookon lehet tájékozódni. Az eseményre regisztrálni ezen a linken lehet.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír