Szeretetből függni a mennyei Atyától – Harmincéves a kilimáni Nagyboldogasszony-templom

Hazai – 2024. augusztus 23., péntek | 14:21

Augusztus 15-én, Szűz Mária mennybevételének ünnepén a Zala megyei Kilimán község harmincéves Nagyboldogasszony-templomában mutatott be szentmisét Varga László kaposvári megyéspüspök.

„…Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell, hanem kiüresítette magát, szolgai alakot öltött, és hasonló lett az emberekhez. Külsejét tekintve olyan lett, mint egy ember. Megalázta magát és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta, és olyan nevet adott neki, amely fölötte van minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr” – idézte a Szentírás szavait a főpásztor prédikációja elején.

Bár ez a himnusz Jézus lelkületét foglalja össze számunkra, mégis a Szűzanyára is vonatkoztathatjuk, hiszen ő volt Jézus első tanítványa. Nemcsak világra szülte az Üdvözítőt, hanem szívében forgatta Jézus szavait, és követte, megélte tanítását. Ugyanaz jellemző rá, mint amit Pál apostol ír Jézusról: szolgai alakot öltött. Amikor Mária találkozik Erzsébettel, a Magnificatot énekli, az Úr szolgálóleányáról, akit tekintetre méltatott az Isten.

Ő az Úr szolgálóleánya. A szolgának nincsenek jogai, privilégiumai. A szolgának ura van. A Szűzanya teljességgel alárendelte magát az egyetlen Úrnak, Istennek, lemondva minden privilégiumról. Kiüresítette magát. Soha nem élt azzal a méltósággal és előjoggal, hogy ő a Megváltó édesanyja.

Van egy jelenet, amikor Jézus egy házban tanít és jelzik neki, hogy édesanyja és testvérei kint állnak és beszélni akarnak vele. Milyen egyszerű lett volna, ha a Szűzanya közli az emberekkel, hogy tessék engem beengedni, hiszen én vagyok az ő édesanyja. Megtehette volna – de nem tette meg. Kiüresítette magát, lemondott privilégiumairól, méltóságáról, jogáról, mert ebben is követni akarta az Úr Jézus Krisztust.

Megalázta magát.

A Szűzanyának végig kellett szenvednie mindazt, amit Jézus végigszenvedett. És ez nemcsak a kereszten való szenvedést jelenti. Melyik édesanya ne szenvedne, amikor a gyermekéről hazugságokat terjesztenek? Minden anyának fáj az ilyesmi. Jézusról azt terjesztették, hogy utcanők barátja, bolond, ördögtől megszállott, s nemcsak az ellenségei beszéltek erről, hanem a falubeliek is. Azt olvassuk, hogy haza akarták vinni, mert azt hitték, hogy elment az esze. Mindenféle durva pletykákat mondtak Jézusról, állandóan a nyomában voltak a farizeusok és írástudók, a vallási vezetők. Ez a Szűzanya fájdalma és megaláztatása is, hiszen magára kellett vennie a Jézus ellen irányuló támadásokat is.

Mária engedelmes volt. Az engedelmesség nem katonai fogalom sem az ő életében, sem Jézuséban. Nem azt jelenti, hogy „parancs, értettem!”, de a felelősség nem az enyém. Az engedelmesség azt jelenti a Szűzanya és Jézus életében is, hogy

önként, szabadon, szeretetből minden helyzetben egyvalakitől akarok függni, a mennyei Atyától.

Jézus úgy kezelte a mennyei Atya akaratát, mint az ételt – abból táplálkozott. S amikor a Szűzanya igent mond az angyalnak, akkor nemcsak egyszerűen azt mondja, hogy „hát, legyen, beleegyezek abba, amit mondasz”, hanem ennél többet mondott. Vágyakozott arra, hogy beteljesedjenek Isten szavai az életében. Ezért mondja neki Erzsébet, hogy „boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked”. S ő nem latinul vagy görögül válaszolt az angyalnak, hanem arámul, s csak annyit mondott: „ámen” – ami azt jelenti, hogy teljesen alárendelem magam a te szavadnak.

Varga László püspök szentbeszéde és a teljes szentmise ITT meghallgatható.

A szentmise végén Nikli Zsolt plébános köszönetet mondott a főpásztornak és mindazoknak, akik hozzájárultak az ünnep szépségéhez.

Forrás: Kaposvári Egyházmege

Fotó és videó: Szerafin Zoltán

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria